Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.51
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) belső szavazásán a párt elnökének megválasztott Friedrich Merz a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Kis Bundestag-választás, nagy tét

Több évtizedes hagyomány Németországban, hogy a tartományi választások közül az észak-rajna-veszfáliainak tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget. Mintegy 18 milliós lakosával ez az ország legnépesebb tartománya, ahol a német lakosság több mint húsz százaléka él. Kulcsfontosságú gazdasági, ipari központ, és egyike az ország tudományos központjainak.

Mindez magyarázza, hogy a hétvégi tartományi választásokon a szavazók véleménynyilvánítása meghatározó az országos hangulat megítélése szempontjából.

Ma már egyfajta legenda, hogy az egykori kancellár, a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő szoros kapcsolataiért mostanra szinte számkivetetté váló Gerhard Schröder vezette SPD 2004-ben vereséget szenvedett a tartományban tartott választásokon, majd egy évvel később Schröder és a szociáldemokraták elbuktak az országos parlamenti választásokon is.

Talán a sors iróniája, hogy a tizenhat évig tartó Merkel-korszak után Németországban hármas koalíció élén ismét a szociáldemokraták vannak hatalmon.

Ezúttal azonban nem fenyeget a jelenlegi kancellár Olaf Scholz bukása, hisz a kormány csak tavaly december óta van hatalmon.

Az Észak-Rajna-Vesztfáliában tartandó választás a harmadik helyi választás ebben az évben. Először a Saar-vidék tartományban, majd egy héttel ezelőtt Schleswig-Holsteinben tartottak választásokat, az elsőn a szociáldemokraták, a másodikon a konzervatívok győztek.

Az előrejelzések szerint az észak-nyugati tartományban

a két nagy párt között szoros küzdelem várható.

32 százalékponttal az Észak-Rajna-Vesztfáliában a szabad demokrata FDP-vel közösen kormányzó konzervatív CDU áll az élen, de 29 százalékkal szorosan a nyomában az SPD.

A harmadik 16 százalékkal a Zöldek pártja, amely ezúttal a mérleg nyelve, azaz mind a CDU, mind az SPD koalíciós partnere lehet.

Míg a két korábbi tartományi választáson elsősorban a helyi témák voltak meghatározók, Észak-Rajna-Vesztfáliában a szavazói hangulatot jelentős mértékben befolyásolhatják az egész országot foglalkoztató kérdések.

Mindenekelőtt Oroszország Ukrajna elleni háborúja, illetve Németország ehhez való viszonyulása, továbbá Ukrajna segítése. Ez utóbbival a lakosság túlnyomó többsége egyetért, ugyanakkor egy friss felmérés szerint erősödik az aggodalom amiatt, hogy Németország belesodródhat a háborúba.

Annak Németországra gyakorolt gazdasági hatásai, az energiaellátással kapcsolatos, az Oroszországgal szembeni szankciók miatti nehézségek ugyancsak meghatározó hangulati tényezők lehetnek. Különös tekintettel arra, hogy olyan tartományról van szó, amely korábban a szén- és acélipar központjának számított Németországban.

Az egyes pártokat vezető politikusok személyisége ezúttal kisebb súllyal esik latba. Legyen szó akár a hivatalban lévő CDU-s kormányfőről, Hendrik Wüstről, akár fő kihívójáról, a szociáldemokrata Thomas Kutschalskyról.

Mindketten szürke eminenciásnak számítanak, és ez elsősorban a tartományi miniszterelnökre, Hendrik Wüstre vonatkozik. Ő alig egy éve váltotta fel azt az Armin Laschetet, aki hosszú időn keresztül a tartomány népszerű kormányfője volt. Egyben a CDU/CSU kancellárjelöltje a tavaly szeptemberi országos választásokon, amelyeken az általa képviselt pártszövetség nem utolsósorban Laschet hibái miatt súlyos kudarcot szenvedett.

Nem véletlen, hogy a mostani tartományi választások

rendkívül fontos tesztet jelentenek az országot kormányzó, az SPD-ből, a Zöldekből és az FDP-ből álló baloldali-liberális koalíció számára.

A berlini pártközpontokban most mindenekelőtt Düsseldorfra figyelnek, ahol a szavazók nem csupán a helyi, hanem a német kormány politikájáról mondanak véleményt. Az eredmény épp ezért rendkívül fontos jelzés lehet mind a szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz, mind pedig az ambiciózus új CDU-elnök, Friedrich Merz számára.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×