A tengeri emlősök katonai célú alkalmazása nem új keletű, már a hidegháborúban megkezdődött – szovjet és amerikai oldalon egyaránt. Sőt, maguk az ukránok is folytattak ilyen jellegű kísérleteket a Krímben. A félsziget 2014-es elcsatolásakor viszont a delfinkiképző telepet az állatokkal együtt az orosz fél „einstandolta” – ismertette Kaiser Ferenc megjegyezve: olyannyira nyílt titoknak számítottak az ilyen jellegű kísérletek a hidegháborúban, hogy Robert Merle 1967-es Állati elmék című utópisztikus regényében is visszaköszöntek.

Az oroszok a palackorrú delfinek mellett belugákat (fehér delfin) is alkalmaznak, melyek persze nem túl távoli rokonaik előbbi, rendkívül intelligens társaiknak. Olyannyira, hogy aknákat és búvárokat is képesek felkutatni, de hámok segítségével egy kamerát vagy egy szonárberendezést is szállíthatnak a hátukon, tehát kvázi intelligens felderítő eszközként is használhatják az állatokat – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Maga az állat nyilván nem tudja, hogy katonai feladatot teljesít, inkább úgy fogja föl, mint egy játékot, akárcsak a különböző akváriumok delfin- és fókashow-jain. Az amerikaiaknak ráadásul volt is olyan programjuk, amelyben oroszlánfókákat képeztek ki sarkvidéki környezetben, lényegében a bázisaik körüli járőrtevékenységre – tette hozzá Kaiser Ferenc. Érdekességként azt is megjegyezte, hogy egyes esetekben az oroszok állítólag arra is kiképezték az állataikat, hogy meg is támadják a búvárokat, de ez nem megerősített információ.

A biztonság- és védelempolitikai szakértő szavai szerint a háború előtt nem sokkal több állatot is a Fekete-tengerre költöztettek az oroszok. Vélhetően nem azért, hogy nyaraltassák ezeket a jószágokat, inkább azért, hogy bevessék őket, akár felderítési célra is. Miután azonban Oroszország meglehetősen nehézkesen közöl adatokat, ezért nem is tudni, hogy valójában mennyi állatot és milyen kötelékben, milyen feladatra használnak. Így aztán akár a szevasztopoli kikötőben lehorgonyzott orosz hajókat is védhetik kiképzett delfinek.

Annál is inkább lehet szándékuk ilyesmire, mert az ukrán különleges műveleti erőknek a közelmúltban volt néhány sikeres akciója, mely során felrobbantottak egy orosz lőszerraktárat és elpusztítottak egy üzemanyagraktár-bázist. Vagyis igenis létező probléma, hogy abban hatalmas szevasztopoli kikötőkomplexumban esetleg ukrán szabotőrök vagy különleges műveleti katonák próbáljanak meg tapadóaknákat vagy más egyéb eszközöket az orosz hajókra erősíteni, ami ellen az oroszok valahogy védekezni akarhatnak – magyarázta Kaiser Ferenc.

(Képünk illusztráció.)