Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: www.ogyk.hu/hu

Németország bepereli Olaszországot

A második világháborús egyéni kártérítési ügyek engedélyezése miatt indul a per.

Németország bepereli Olaszországot az ENSZ Nemzetközi Bíróságán (IJC), amiért továbbra is lehetővé teszi a második világháborús német háborús bűnök áldozatainak, hogy jóvátételt követeljenek bíróságon - jelentette a hétvégén a német sajtó.

A lépés közvetlen kiváltó oka az, hogy egy olasz bíróság náci háborús bűncselekmények miatt járó kártérítés forrásának előteremtésére május 25-ig elrendelheti olyan római ingatlanok árverezését, amelyekben német intézmények működnek. Köztük van a Goethe Intézet olaszországi központja, az 1829-ben éppen Rómában alapított német régészeti intézet (DAI) és az 1888-ban ugyancsak Rómában alapított német történeti intézet (DHI).

Ennek megakadályozására Németország ideiglenes jogvédelmet kért az IJC-n.

Az ügy háttere az IJC egyik, 2012-ben született döntése, amelynek értelmében Németország eleget tett a náci rezsim idején Olaszországban elkövetett bűncselekmények miatti jóvátételi kötelezettségének, ezért az államokat megillető mentesség - szuverén immunitás - elve alapján érvénytelenek az ilyen ügyekben magánszemélyek javára, Németország terhére hozott ítéletek.

Az olasz alkotmánybíróság azonban 2014-ben kimondta, hogy háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmények esetében nem alkalmazható az állami mentesség elve, vagyis a náci diktatúra áldozatai vagy hozzátartozóik továbbra is perelhetik Németországot kártérítésért, az ilyen pereket kizáró szabályozás pedig alkotmányellenes.

Időközben nagyjából 25 ilyen eljárás indult olaszországi bíróságokon.

A ZDF német országos köztelevízió az összeállításában kiemelte, hogy a náci rezsim külföldi áldozatainak a második világháború után sokáig kellett várniuk a jóvátételt rendező politikai megállapodásra. Az első, úgynevezett globális megállapodásokat 1959 és 1964 között kötötte az akkori Nyugat-Németország európai partnerekkel. Olaszországgal a megegyezést 1961-ben írták alá. Az 1963-ban életbe lépett egyezmény alapján 40 millió márka jár azoknak az olaszországi áldozatoknak - haláluk esetén a hozzátartozóiknak - , akiket "faji, hitbeli vagy ideológiai okokból" üldözött a nemzetiszocialista rendszer, és akik "szabadságukban vagy egészségükben kárt szenvedtek".

A ZDF műsorában rámutattak arra is, hogy a német hadsereg (Wehrmacht) és a náci párt fegyveres szervezete (SS) "sok embert gyilkolt meg a második világháborúban Olaszországban".

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×