Infostart.hu
eur:
372.98
usd:
340.27
bux:
139938.32
2026. november 20. péntek Jolán
Koronavírustesztre váró emberek Sanghajban 2022. március 15-én. Kína szárazföldi részén az előző hét során az újonnan azonosított, belföldi fertőzésből eredő Covid-esetek napi száma a 2020-as, legelső járványhullám óta nem látott szintre emelkedett.
Nyitókép: MTI/EPA/Alex Plavevski

Nyolc magyarországnyi embert taszított mélyszegénységbe a koronavírus

Számos fejlődő ország képtelen kilábalni a válságból a hiteltörlesztések magas költségei miatt – írja egy ENSZ-jelentés. Az ukrajnai háború hatásai még súlyosabbá tehetik a problémát.

A koronavírus-világjárvány további 77 millió embert taszított mélyszegénységbe világszerte, és számos fejlődő ország képtelen kilábalni a válságból a hiteltörlesztések magas költségei miatt – mutatott rá egy kedden nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentés.

Az ENSZ adatai szerint 2019-ben 812 millió ember élt mélyszegénységben, vagyis napi 1,90 vagy kevesebb dollárból. A pandémia után 2021-re ez a szám 889 millióra emelkedett.

Míg a gazdag országok különlegesen alacsony kamatozású hiteleket tudnak felvenni a pandémia utáni helyreállításra, a legszegényebb országok sokkal magasabb hitelezési költségekkel szembesülnek, és emiatt képtelenek az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, környezetvédelemre vagy az egyenlőtlenségek csökkentésére költeni – hívták fel a figyelmet a jelentésben. A legszegényebb fejlődő országokban a bevételek 14 százaléka megy el a hitelkamatok törlesztésére, míg a gazdag országokban csak 3,5 százalék.

Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese sajtótájékoztatóján elmondta:

az ukrajnai háború globális hatásai csak még tovább súlyosbítják ezt a helyzetet.

A fegyveres konfliktus miatt a világon 1,7 milliárd embert sújtanak a megnövekedett élelmiszer- és energiaárak.

Mohammed hangsúlyozta: tragikus következménye lesz annak, ha a gazdag donorországok a háború miatt növelik katonai kiadásaikat és csökkentik a fejlődő országok megsegítésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt támogatásokat.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×