Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Vlagyiszláv Dejnegóval, az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság külügyeinek és Szerhij Pereszadával, a Donyecki Népköztársaság külügyeinek irányítójával tanácskozik Moszkvában 2022. február 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Szergej Lavrov nem látja értelmét a tárgyalások folytatásának

Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva nem állítja le az orosz szóhasználat szerint különleges hadműveletnek nevezett háborút Ukrajnában a béketárgyalások következő fordulójának megkezdése előtt.

Az orosz tisztségviselők szerint az Ukrajnával megkezdett béketárgyalások nem haladnak olyan gyorsan, ahogyan szeretnék, és Oroszország azzal vádolja a Nyugatot, hogy azzal igyekszik kisiklatni a tárgyalásokat, hogy háborús bűnök elkövetésével vádolja az Ukrajnában lévő orosz csapatokat. Moszkva cáfolja e vádakat.

Az orosz állami televíziónak adott interjújában Lavrov külügyminiszter leszögezte: nem látja értelmét az Ukrajnával zajló tárgyalások folytatásának, de Moszkva akkor sem fogja leállítani a "különleges hadműveletet", ha Moszkva és Kijev ismét tárgyalóasztalhoz ülne.

Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén a két fél között zajló béketárgyalások első fordulójában felfüggesztette a katonai műveleteket, de az orosz álláspont azóta megváltozott, mivel az ukrán fél akkor nem alkalmazott reciprocitást, és nem járt el hasonló módon.

Hétfői interjújában Lavrov rámutatott: Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi főképviselője azon javaslata, hogy

az EU folytassa az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokat, "nagyon komoly hátraarcot" jelent az európai külpolitikában.

Mindeközben Rigában a lett hatóságok bejelentették, hogy a lett biztonsági szolgálatok még februárban kémkedés gyanújával letartóztattak egy fehérorosz állampolgárt. A fogva tartott személyt azzal gyanúsítják, hogy a fehérorosz hírszerzés számára információt gyűjtött a lett hadsereg katonai létesítményeiről és a létfontosságú infrastruktúráról.

A lett biztonsági rendőrség hétfőn azt is közölte, hogy titkos film- és fényképfelvételeket is készítettek az ügyben. A lett hatóságok munkatársai a házkutatások során műszaki berendezéseket és média háttértárolókat is találtak, de további részleteket nem árultak el az ügyben.

A litván védelmi miniszter hétfőn azt jelentette be, hogy Vilnius szeretné, ha a balti országokban állomásozó NATO-zászlóaljakat dandárokká fejlesztenék fel. Egy katonai dandár több zászlóaljnyi katonát jelent.

Litvánia és más balti országok folyamatosan és következetesen azt kérik, hogy még több NATO-katona érkezzen a térségbe és a NATO teljes keleti szárnyára, amióta Oroszország február 24-én támadást indított Ukrajna ellen.

"Litvánia, a NATO keleti szárnyának más országaival együtt, igyekszik megerősíteni a katonai támaszpontjain állomásozó NATO Enhanced Forward Presence (Megerősített Előretolt Jelenlét) elnevezésű zászlóaljakat, és dandárokká duzzasztani őket" - hangsúlyozta Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter.

Anusauskas nem részletezte a dandárok pontos, várható nagyságát, de megerősítette, hogy a csapatfejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalára a júniusi madridi NATO-csúcstalálkozón kerül sor.

Az észak-atlanti katonai szervezet 2017-ben négy darab, egyenként mintegy ezer katonából álló, többnemzetiségű zászlóaljat telepített Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba, válaszul arra, hogy Oroszország 2014-ben annektálta az ukrajnai Krím-félszigetet.

Kanada hétfőn bejelentette, hogy büntetőintézkedésekkel sújtja az orosz védelmi szektor vállalatait, amelyek Ottawa szerint támogatást nyújtottak az orosz hadseregnek Ukrajna megszállásához. A kanadai kormány közleménye szerint a lépés az orosz védelmi szektor 33 gazdasági társaságával szemben alkalmaz korlátozó intézkedéseket.

Címlapról ajánljuk
Az iráni állami média is megerősítette Ali Hamenei ajatollah halálát az amerikai–izraeli légitámadásokban

Az iráni állami média is megerősítette Ali Hamenei ajatollah halálát az amerikai–izraeli légitámadásokban

Donald Trump bejelentése után megerősítette az iráni állami média is, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője meghalt az amerikai-izraeli légicsapásokban a Teherán belvárosában lévő rezidenciáján. Az iráni Forradalmi Gárda „súlyos, határozott és elrettentő büntetést” ígért Hamenei halála miatt. Közlésük szerint „a valaha volt legintenzívebb támadó művelet” vár Izraelre és az Egyesült Államok közel-keleti támaszpontjaira.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Meghalt Irán legfőbb vezére, folytatódik a megtorlás, lángol a Közel-Kelet - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Meghalt Irán legfőbb vezére, folytatódik a megtorlás, lángol a Közel-Kelet - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×