Infostart.hu
eur:
354.46
usd:
305.24
bux:
133591.93
2026. június 5. péntek Fatime
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Vlagyiszláv Dejnegóval, az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság külügyeinek és Szerhij Pereszadával, a Donyecki Népköztársaság külügyeinek irányítójával tanácskozik Moszkvában 2022. február 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Szergej Lavrov nem látja értelmét a tárgyalások folytatásának

Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva nem állítja le az orosz szóhasználat szerint különleges hadműveletnek nevezett háborút Ukrajnában a béketárgyalások következő fordulójának megkezdése előtt.

Az orosz tisztségviselők szerint az Ukrajnával megkezdett béketárgyalások nem haladnak olyan gyorsan, ahogyan szeretnék, és Oroszország azzal vádolja a Nyugatot, hogy azzal igyekszik kisiklatni a tárgyalásokat, hogy háborús bűnök elkövetésével vádolja az Ukrajnában lévő orosz csapatokat. Moszkva cáfolja e vádakat.

Az orosz állami televíziónak adott interjújában Lavrov külügyminiszter leszögezte: nem látja értelmét az Ukrajnával zajló tárgyalások folytatásának, de Moszkva akkor sem fogja leállítani a "különleges hadműveletet", ha Moszkva és Kijev ismét tárgyalóasztalhoz ülne.

Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén a két fél között zajló béketárgyalások első fordulójában felfüggesztette a katonai műveleteket, de az orosz álláspont azóta megváltozott, mivel az ukrán fél akkor nem alkalmazott reciprocitást, és nem járt el hasonló módon.

Hétfői interjújában Lavrov rámutatott: Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi főképviselője azon javaslata, hogy

az EU folytassa az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokat, "nagyon komoly hátraarcot" jelent az európai külpolitikában.

Mindeközben Rigában a lett hatóságok bejelentették, hogy a lett biztonsági szolgálatok még februárban kémkedés gyanújával letartóztattak egy fehérorosz állampolgárt. A fogva tartott személyt azzal gyanúsítják, hogy a fehérorosz hírszerzés számára információt gyűjtött a lett hadsereg katonai létesítményeiről és a létfontosságú infrastruktúráról.

A lett biztonsági rendőrség hétfőn azt is közölte, hogy titkos film- és fényképfelvételeket is készítettek az ügyben. A lett hatóságok munkatársai a házkutatások során műszaki berendezéseket és média háttértárolókat is találtak, de további részleteket nem árultak el az ügyben.

A litván védelmi miniszter hétfőn azt jelentette be, hogy Vilnius szeretné, ha a balti országokban állomásozó NATO-zászlóaljakat dandárokká fejlesztenék fel. Egy katonai dandár több zászlóaljnyi katonát jelent.

Litvánia és más balti országok folyamatosan és következetesen azt kérik, hogy még több NATO-katona érkezzen a térségbe és a NATO teljes keleti szárnyára, amióta Oroszország február 24-én támadást indított Ukrajna ellen.

"Litvánia, a NATO keleti szárnyának más országaival együtt, igyekszik megerősíteni a katonai támaszpontjain állomásozó NATO Enhanced Forward Presence (Megerősített Előretolt Jelenlét) elnevezésű zászlóaljakat, és dandárokká duzzasztani őket" - hangsúlyozta Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter.

Anusauskas nem részletezte a dandárok pontos, várható nagyságát, de megerősítette, hogy a csapatfejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalára a júniusi madridi NATO-csúcstalálkozón kerül sor.

Az észak-atlanti katonai szervezet 2017-ben négy darab, egyenként mintegy ezer katonából álló, többnemzetiségű zászlóaljat telepített Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba, válaszul arra, hogy Oroszország 2014-ben annektálta az ukrajnai Krím-félszigetet.

Kanada hétfőn bejelentette, hogy büntetőintézkedésekkel sújtja az orosz védelmi szektor vállalatait, amelyek Ottawa szerint támogatást nyújtottak az orosz hadseregnek Ukrajna megszállásához. A kanadai kormány közleménye szerint a lépés az orosz védelmi szektor 33 gazdasági társaságával szemben alkalmaz korlátozó intézkedéseket.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.05. péntek, 18:00
Gáncs Kristóf
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke
Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Vegyes mozgásokat lehet ma látni a nemzetközi piacokon, Európában a nap első fele iránykereséssel telt, majd délutánra enyhe emelkedés alakult ki, miután az olajár érdemben csökkent azt követően, hogy Izrael és Libanon megegyezett a tűzszünet megújításáról, ez pedig az iráni békereményeket is felélesztette. Nyomást helyez ugyanakkor a tőzsdékre, hogy az elmúlt hónapok sztárjainak számító technológiai és chipgyártó vállalatok részvényeiben profitrealizálás indult meg, amit néhány nagyobb vállalat frissen megjelent gyorsjelentése is fokozott. Ez utóbbi ugyanakkor inkább az amerikai tőzsdéken látszik jelenleg, ott a Nasdaq alulteljesítő. A jó európai hangulathoz képest a magyar tőzsde alulteljesítő volt ma, a BUX index végül 0,8 százalékos mínuszban zárt, a blue chipek pedig kivétel nélkül estek. Az amerikai tőzsdéken változott a hangualt: a Dow Jones markáns pluszban zárt, az S&P 500 is emelkedett, a Nasdaq gyakorlatilag nullában zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×