eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Vlagyiszláv Dejnegóval, az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság külügyeinek és Szerhij Pereszadával, a Donyecki Népköztársaság külügyeinek irányítójával tanácskozik Moszkvában 2022. február 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Szergej Lavrov nem látja értelmét a tárgyalások folytatásának

Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva nem állítja le az orosz szóhasználat szerint különleges hadműveletnek nevezett háborút Ukrajnában a béketárgyalások következő fordulójának megkezdése előtt.

Az orosz tisztségviselők szerint az Ukrajnával megkezdett béketárgyalások nem haladnak olyan gyorsan, ahogyan szeretnék, és Oroszország azzal vádolja a Nyugatot, hogy azzal igyekszik kisiklatni a tárgyalásokat, hogy háborús bűnök elkövetésével vádolja az Ukrajnában lévő orosz csapatokat. Moszkva cáfolja e vádakat.

Az orosz állami televíziónak adott interjújában Lavrov külügyminiszter leszögezte: nem látja értelmét az Ukrajnával zajló tárgyalások folytatásának, de Moszkva akkor sem fogja leállítani a "különleges hadműveletet", ha Moszkva és Kijev ismét tárgyalóasztalhoz ülne.

Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén a két fél között zajló béketárgyalások első fordulójában felfüggesztette a katonai műveleteket, de az orosz álláspont azóta megváltozott, mivel az ukrán fél akkor nem alkalmazott reciprocitást, és nem járt el hasonló módon.

Hétfői interjújában Lavrov rámutatott: Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi főképviselője azon javaslata, hogy

az EU folytassa az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokat, "nagyon komoly hátraarcot" jelent az európai külpolitikában.

Mindeközben Rigában a lett hatóságok bejelentették, hogy a lett biztonsági szolgálatok még februárban kémkedés gyanújával letartóztattak egy fehérorosz állampolgárt. A fogva tartott személyt azzal gyanúsítják, hogy a fehérorosz hírszerzés számára információt gyűjtött a lett hadsereg katonai létesítményeiről és a létfontosságú infrastruktúráról.

A lett biztonsági rendőrség hétfőn azt is közölte, hogy titkos film- és fényképfelvételeket is készítettek az ügyben. A lett hatóságok munkatársai a házkutatások során műszaki berendezéseket és média háttértárolókat is találtak, de további részleteket nem árultak el az ügyben.

A litván védelmi miniszter hétfőn azt jelentette be, hogy Vilnius szeretné, ha a balti országokban állomásozó NATO-zászlóaljakat dandárokká fejlesztenék fel. Egy katonai dandár több zászlóaljnyi katonát jelent.

Litvánia és más balti országok folyamatosan és következetesen azt kérik, hogy még több NATO-katona érkezzen a térségbe és a NATO teljes keleti szárnyára, amióta Oroszország február 24-én támadást indított Ukrajna ellen.

"Litvánia, a NATO keleti szárnyának más országaival együtt, igyekszik megerősíteni a katonai támaszpontjain állomásozó NATO Enhanced Forward Presence (Megerősített Előretolt Jelenlét) elnevezésű zászlóaljakat, és dandárokká duzzasztani őket" - hangsúlyozta Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter.

Anusauskas nem részletezte a dandárok pontos, várható nagyságát, de megerősítette, hogy a csapatfejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalára a júniusi madridi NATO-csúcstalálkozón kerül sor.

Az észak-atlanti katonai szervezet 2017-ben négy darab, egyenként mintegy ezer katonából álló, többnemzetiségű zászlóaljat telepített Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba, válaszul arra, hogy Oroszország 2014-ben annektálta az ukrajnai Krím-félszigetet.

Kanada hétfőn bejelentette, hogy büntetőintézkedésekkel sújtja az orosz védelmi szektor vállalatait, amelyek Ottawa szerint támogatást nyújtottak az orosz hadseregnek Ukrajna megszállásához. A kanadai kormány közleménye szerint a lépés az orosz védelmi szektor 33 gazdasági társaságával szemben alkalmaz korlátozó intézkedéseket.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×