eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésének a jövő héten esedékes uniós csúcstalálkozót előkészítő vitáján 2020. szeptember 15-én. Borell közölte, hogy az Európai Uniónak szolidárisnak kell lennie Görögországgal és Ciprussal, ugyanakkor folytatnia kell a tárgyalásokat Törökországgal a Földközi-tenger keleti felében végzett török kutatófúrások keltette feszültség és bizonytalanság feloldása érdekében.
Nyitókép: MTI/AP pool/Francisco Seco

Félretette az EU az orosz gázkereskedelemmel kapcsolatos szankciót

A tagországi külügyminiszterek nem döntöttek a kérdésben, minden marad a régiben - egyelőre.

Az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői ülésén nem született döntés az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról, jóllehet, a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió "asztalán" - közölte ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

Josep Borrell, a Külügyek Tanácsának megbeszélését követő sajtótájékoztatóján közölte: az Európai Unió eddig bevezetett szankciói jelentős hatással vannak az orosz gazdaságra, de

további tárgyalás szükséges arról, milyen intézkedések hozhatók még a jövőben.

Az uniós diplomácia vezetője kijelentette: Oroszország ukrajnai háborúja megbukott. Az orosz hadsereg nem volt képes bevenni Kijevet, most az ország keleti felében hajt végre csapatösszevonást. Várhatóan a Donbász régiójában készül újabb csapásra - közölte.

Borrell hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai háborúja "horrorisztikus". Leszögezte: Oroszország a felelős a globális élelmiszerválságért. Oroszország ukrán városokat és búzakészleteket bombáz, valamint megakadályozza a gabona külföldre szállítását, ezzel "éhséget gerjeszt a világban" - emelte ki. Közölte: a külügyminiszterek megbeszélést folytattak arról, hogyan tehető Oroszország elszámoltathatóvá a nemzetközi jog nagymértékű megsértéséért. Az Európai Unió támogatja a nemzetközi nyomozást, hogy elégséges bizonyíték birtokában a felelősök elszámoltathatók legyenek a civilek háborús bűnnek számító meggyilkolásáért - mondta a főképviselő.

Mindaz, ami Ukrajnában történik, megerősíti az Európai Unió elkötelezettségét az ország támogatása mellett - emelte ki.

Kérdésre válaszolva Borrell közölte: a tagállamok egybehangzó szavazása eredményeként az Európai Unió a tagországainak hozzájárulásával támogatja az Ukrajnának szánt fegyverszállítást. "Más dolog, hogy

Magyarország nem engedi át területén a fegyverszállítmányokat közvetlenül Ukrajnába, de a saját részét befizeti, tehát részt vesz Ukrajna fegyverellátásában"

- mondta.

Kiemelte: az EU keleti tagországaira nagyobb nyomás nehezedik a háború elől menekültek befogadásával, illetve ezek az országok nagyobb mértékben támaszkodnak az orosz energiahordozókra is. Ezt, az unió keleti és nyugati tagállamai közötti "aszimmetrikus" helyzetet közösen, egységesen és a szolidaritás kinyilvánítása mellett kell kezelni - húzta alá.

Küzdeni kell a nagymértékű, orosz energiától függés mihamarabbi megszüntetéséért, új beszállítókat kell találni, és a megújuló energiaforrások bevezetésére kell törekedni - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×