Két évvel ezelőtt ugyanebben az időpontban 40,82 százalékos részvételről adott hírt a választási bizottság.

A választási bizottság szerint nyugodt volt a voksolás, nagyobb szabálytalanságot csak néhány helyen észleltek. A testület kapott ugyan bejelentést arról is, hogy megvertek egy ellenzéki és egy kormánypárti politikust, ám ezek az incidensek az utcán és nem valamely szavazóhelyen történtek, így az ügyekben nem a választási bizottság, hanem a rendőrség az illetékes.

Megfigyelők szerint a legtöbb helyen eljárásbeli szabálytalanságok történtek, például a voksolók nem a megfelelő urnába dobták a szavazatukat vagy a bizottság nem ellenőrizte a szavazó személyazonosságát, de a szavazás titkosságát veszélyeztető események is történtek, például lefényképezték a szavazólapokat vagy egyes emberek helyett a családtagjuk akart szavazni.

Az első eredményekre 22 óra után lehet számítani.

A hivatalos és végleges eredményeket csütörtökig kell nyilvánosságra hozni, ám ha meg kell ismételni néhány helyen a voksolást, akkor csak néhány hét múlva várhatók végleges adatok.

A közvélemény-kutatások eredményei alapján biztosra vehető a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) győzelme.

A háromszázalékos parlamenti küszöböt a felmérések szerint hét szerb, valamint néhány kisebbségi párt lépheti át.

A nemzeti kisebbségek pártjainak parlamentbe jutása nem a háromszázalékos küszöb elérésétől függ: a természetes választási küszöb használata van érvényben, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékot. Egy két éve elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.

A pártelnökök voksuk leadásakor egybehangzóan azt mondták: jó eredményre számítanak.

A valamivel több mint 6,5 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár összesen 19 lista és nyolc elnökjelölt közül választhatott. Emellett Szerbia 13 önkormányzatában, a többi között Belgrádban is választást tartottak, amelynek a legfőbb kérdése, hogy a Szerb Haladó Párt meg tudja-e tartani hatalmát, vagy az ellenzék nyolc év után átveheti a főváros irányítását.

Ez volt az első alkalom, hogy a koszovói szerbek nem voksolhattak saját településeiken, a pristinai kormány ugyanis nem adott erre engedélyt, így a Koszovóhoz közeli, dél-szerbiai városokban adhatták le voksaikat. Koszovó 2008-ban egyoldalúan vált függetlenné Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a főként albánok lakta területet.

Nyitóképünkön Zdravko Ponos, az Együtt Szerbia Győzelméért koalíció elnökjelöltje leadja voksát az előrehozott parlamenti választáson, valamint elnökválasztáson Belgrádban 2022. április 3-án.