„Ha meghallod egy drón hangját, öt másodperced van arra, hogy elkezdj rohanni, utána már jön a rakéta” – fogalmaznak az ukrán katonák. Egyre több jel utal arra, hogy a mobilhálózatok új eszközt jelentenek a hadviselésben: mindkét oldal figyeli a katonák telefonjainak cellainformációit, írja a Sky News.
A harcterekre küldött drónok és harckocsik belsejében található eszközök befogják a közelben található mobilkészülékek jeleit, majd trükkök útján arra veszik rá a készülékeket, hogy több adótoronyra is csatlakozzanak. A jelek erősségének segítségével meghatározhatóvá válik, hol tartózkodhatnak a telefonok. Ennek ismeretében le lehet csapni a katonákra.
Az is lehetséges, hogy az ellenséges eszközök a készülékek GPS-éhez csatlakozva különösebb trükközés nélkül tudják meghatározni, hol helyezkedik el a készülék.
Útmutatót adtak ki a mobilhasználathoz
Bármely módszert is követik, a végeredménye ugyanaz: pontos helyadatok birtokába kerül az ellenség, mely lehetővé teszi a támadást. Ukrajnában az oroszok a Leer-3 rendszert használják – ez két drón és egy teherautó segítségével teszi lehetővé a helymeghatározást. A rendszer
2000 mobiltelefon elhelyezkedését képes meghatározni
egy nagyjából hat kilométeres körön belül. Az ukrán hadsereg hasonló rendszert használ. Március közepén amerikai tisztviselők szerint legalább egy orosz tábornokot azt követően öltek meg, hogy mobiltelefonhívását az ukrán hírszerzés rögzítette.
Mindez arra kényszerítette az ukrán hadsereget, hogy konkrét útmutatást adjon katonáinak arról, mikor használhatják készülékeiket. Az utasítások a következők:
- Saját SIM-kártyájukat hagyják otthon
- Újat helyben szerezzenek
- Az egységüktől legalább 400-500 méteres távolságra telefonáljanak
- A készülékeket mindig kikapcsolt állapotban tartsák maguknál, egységük élete múlhat ezen
- Helyiektől ne fogadjanak el feltöltőkártyát
- Figyeljék bajtársaikat is a helyes magatartás betartása érdekében
- Ne feledkezzenek meg a lehallgatás eshetőségéről sem
Az oroszoknak szüksége van az ukrán mobilhálózatra
Az orosz taktikát – miszerint nagyjából sértetlen maradt az ukrán mobilhálózat – megmagyarázza, hogy a helymeghatározásra használt rendszerek a beszélgetések lehallgatására is alkalmasak.
Lehetséges, hogy azért hagyták meg működőképesnek a hálózatot, hogy így szerezhessenek információt, bár ez a lehetőség az ukránok előtt is nyitva áll így.
Sam Cranny-Evans, a RUSI védelmi agytröszt munkatársa úgy véli, hogy további magyarázatok is létezhetne az ukrajnai telefonos lefedettség fenntartására.
"Egy mobiltelefon-hálózatot elpusztítani nehéz: Mariupolban és Iziyumban például csak mostanában, néhány hete tartó harcok után kezd a mobiltelefon-hálózatokhoz való hozzáférés romlani, esetenként még így is működik a rendszer" – mondja. Azt is kiemelte: az oroszok a hálózatot drónjaik működtetésére használhatják, és az is lehet, hogy nem akarnak erőforrásokat fordítani a hálózat megsemmisítésére, mivel ez nem illik bele az oroszok narratívájába, miszerint "felszabadítják" Ukrajnát.
Az unatkozó katona veszélyt jelenthet
A lehallgatások ellen lehet intézkedéseket tenni, de ez nem olyan egyszerű. John Scott Railton, a Torontói Egyetem Citizen Labjének vezető kutatója szerint a telefon operációs rendszeréhez való hozzáféréssel az ellenség meg tudja hackelni a telefont úgy, hogy az kikapcsoltnak tűnjön, miközben valójában be van kapcsolva – így
a telefon izzó jelzőfényt jelenthet a csatatéren.
Az akkumulátor kivétele a telefonból az egyik megoldás, de ez a modern okostelefonok esetében gyakran nehezen kivitelezhető. Ott van ugyanakkor az emberi faktor is: ha a katonák időnként használják készülékeiket, és nem lesz belőle bajuk, túlzottan elbízhatják magukat, és elhanyagolhatják az intézkedéseket. 2017-ben a donbaszi fronton végzett kutatások szerint unalmukban sokan elővették mobiljukat: ez akár halálhoz is vezethet a frontvonalon.