A német hatóságok arra számítanak, hogy az év közepére sikerül a felére csökkenteni az Oroszországból származó olajimportot a februári szinthez képest, és azt is lehetségesnek tartják, hogy 2024 nyarára, tehát két év múlva Németország jórészt függetlenedik az orosz energiahordozóktól.

Ezzel kapcsolatban Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője elmondta: a kőolajat lehet pótolni, hiszen az a globális piacon a könnyű szállítás miatt bármikor beszerezhető más forrásból is. A földgáz két év alatti kiváltásával kapcsolatban azonban vannak kételyei.

Mint ismert, a német energiapolitika már 2011-ben célként tűzte ki, hogy 2022–23-ra kifuttatja az atomenergiát, tehát nem ad hoc döntésről van most szó, hanem hosszú, végiggondolt tervről. Pletser Tamás szerint

a megújuló energiával el lehet látni az országot, viszont ahhoz a mostani technológiák mellett nélkülözhetetlen egy jelentős gázforrás.

Ez sérült most azzal, hogy Oroszország megbízhatatlan szállítóvá vált Németország számára – nem is a rubeles fizetésre való áttérés miatt, hanem az Ukrajna ellen indított katonai invázió miatt. "Európa közepén ez elfogadhatatlan dolog, és Németország számára is ez azt jelenti, hogy ilyen politikai beállítódással Oroszország megbízhatatlan partner" – mondta az elemző.

Pletser Tamás szerint a cseppfolyósított földgáz (LNG) lehet a leggyorsabb, rövid távú alternatív beszerzési forrás. Ugyanakkor Németországnak jelenleg nincsen saját LNG-terminálja, ezért a beszállítást valószínűleg például a rotterdami LNG-kikötőn keresztül tudják majd bonyolítani. Ez is akadályozza, hogy Németország hirtelen ilyen sok (a kieső orosz 40-50 milliárd köbméternynek megfelelő mennyiségű) földgázt tudjon szerezni cseppfolyós formában.

Felmerül a kérdés, hogy mivel fűtenek a németek a következő két télen. Az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője rámutatott: Németországnak elsősorban földgázra és megújuló energiára épül az energiarendszerre, és emellett rendelkeznek jelentős kőszénkészletekkel is.

"Valószínűsítem, hogy a kőszénkapacitásokat próbálják meg felfuttatni, annak ellenére, hogy ez a klímacélnak nem felel meg."

Európában egyébként vita van abban, hogy melyik irány érvényesüljön az energiaiparban. Franciaország például teljesen más alapokra építi az energiarendszerét: ők az atomerőművekben bíznak és a jövőt tekintve is e technológia mellé tették le a voksukat. A magyar energiarendszer is inkább a franciához hasonlít, semmint a némethez Pletser Tamás értékelése szerint.

Mit csinálhatnak az oroszok az eladatlan gázmennyiséggel?

Egy darabig a tározókat tölthetik, aztán hogyha azok megtelnek, akkor kénytelenek a termelésüket visszavágni. A gázellátás folyamatos üzemre van felépítve, folyamatos termelésre, szállításra és felhasználásra. Ha ez valahol megsérül, akkor a termelési ponton kell leállítani a többletgáz-beszállítást. Ekkor viszont Oroszország egyrészt bevételtől esik el, másrészt a földgázmezők és -kutak visszafojtása magát a termelési mennyiséget, vagyis a jövőbeli kapacitásokat is visszavetheti, hiszen nem biztos, hogy újraindításkor ez a földgázmennyiség rendelkezésre áll – jegyezte meg Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője.