Infostart.hu
eur:
387.42
usd:
335.13
bux:
0
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) a Kérdések és válaszok elnevezésű éves interaktív televíziós fórumon válaszol a lakosság kérdéseire a moszkvai Világkereskedelmi Központ stúdióban 2021. június 30-án.
Nyitókép: Szergej Szavosztyanov

Vlagyimir Putyin kiterítette kártyáit, ezek a követelései

Csütörtök délután Vlagyimir Putyin telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, ami során részletesen megosztotta az orosz elnök, hogy országának milyen követelései vannak pontosan a békeszerződést illetően. Ezek egybeesnek egyébként a szerda délután már kiszivárgott feltételekkel. Új és lényeges információ ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyin a vitás kérdésekben személyesen akar egyeztetni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az elmúlt napok fejleményeiből már kiderült, hogy Törökország igyekszik magát közvetítőként pozicionálni. Most úgy tűnik, ebben történt előrelépés. A BBC ugyanis arról számolt be csütörtök éjszaka, hogy Vlagyimir Putyin a török elnökkel folytatott tárgyalásain megfogalmazta részletes követeléslistáját – írja a Portfolio.

A brit közszolgálati műsorszolgáltató riportere a telefonhívás befejezése után fél órán belül interjút készített Erdogan vezető tanácsadójával és szóvivőjével, Ibrahim Kalinnal. Kalin a tisztviselők azon kis csoportjának a tagja volt, akik részt vettek a hívásban és új részleteket árult el a tárgyalásról.

Ezek szerint az orosz követelések két kategóriába sorolhatóak. A török illetékes szerint az első 4 feltétel „Ukrajna számára nem túl nehéz”:

  • Ezek közül kiemelendő az, amit Ukrajna már elfogadott egyébként: semlegesnek kell lennie, és nem kérheti a NATO-csatlakozást. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt már korábban elismerte.
  • Emellett Oroszország elvárja, hogy Ukrajna lefegyverzési eljáráson menjen keresztül.
  • Valamint védelmet vár el az orosz nyelv számára Ukrajna területén.
  • Emellett továbbra is jelen van a követelések között a nácitlanítás.

A követelések második csoportja az, aminek teljesítésében nehézségek lehetnek a török közvetítőfél értékelése szerint. Ennek kapcsán az is kiderült, hogy

Vlagyimir Putyin ezekben a vitás kérdésekben személyesen akar egyeztetni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel,

mielőtt végső megállapodás születne ezekben a kérdésekben. A BBC itt megjegyzi, hogy az ukrán államfő korábban már kijelentette, hogy kész személyesen is tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.

A két héttel ezelőtti állapotokhoz képest az orosz fél személyes találkozóról alkotott álláspontjában lényeges változás következett be. Korábban ugyanis Putyin már határozottan megüzente, hogy nem tárgyal Zelenszkijjel, mert nem tett le Ukrajna nácitlanításáról. Az orosz elnök ezt azok után mondta, hogy március 3-án Zelenszkij azt üzente: találkozzanak, ő nem „harap”.

A vitás kérdésekhez sorolható a kelet-ukrajnai Donbasz státusza és Kelet-Ukrajna egyes részei, amelyek már kihirdették függetlenségüket, ide tartozik a Krím-félsziget ügye is.

A BBC tudósítása szerint Ibrahim Kalin ugyan nem részletezte, azonban feltételezhető, hogy Oroszország azt fogja követelni, hogy az ukrán kormány mondjon le az oroszok által már korábban elfoglalt kelet-ukrajnai területekről. A másik feltételezés, hogy Putyin követelései között szerepelni fog, hogy Krím elcsatolását az ukránok fogadják el és mondják ki, hogy ezentúl Oroszországhoz tartozik.

A Putyin–Erdogan között megvalósult telefonhívásban megfogalmazott orosz követelések összecsengenek a szerda délután kiszivárgott, 15 pontból álló béketervezet lényegi elemeivel.

A BBC úgy értékeli, hogy Ukrajna szempontjából vannak aggodalmak a feltételeket illetően, hiszen olyan követelések szerepelnek az oroszok listáján, amiket ha nem dolgoznak ki alapos részletezettséggel, akkor a későbbiekben nem garantált, hogy az oroszok nem szállják meg újból az országot. A békemegállapodás megkötése elhúzódhat, de abban lehet reménykedni, hogy egy esetleges tűzszünet megkötése megakadályozza a további vérontást.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és a határidős indexek alapján Európában is eséssel indulhat a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×