Infostart.hu
eur:
388.77
usd:
330.13
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök felszólal a brit parlament alsóházában Londonban 2022. január 31-én. Johnson bocsánatot kért, amiért a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korábbi zárlatok idején partikat és egyéb összejöveteleket rendeztek a londoni miniszterelnöki hivatalban.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Boris Johnson: Oroszország háborús bűncselekményeket követ el

A brit kormány ismét kizárta, hogy a Nyugat repüléstilalmi övezetté nyilvánítsa az ukrán légteret, vagy egyéb módon közvetlenül, fegyveresen bekapcsolódjon az ukrajnai háborúba. 

Boris Johnson kormányfőt a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában a Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője, Ian Blackford kérdezte arról, hogy London támogatja-e Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősségre vonását a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt háborús bűnök vádjával.

Johnson válaszában kijelentette:

teljes mértékben kimeríti a háborús bűncselekmény tényállását azoknak a hadianyagoknak a bevetése, amelyeket Putyin rezsimje ártatlan civilek ellen használ Ukrajnában.

Hangsúlyozta: az ICC már bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben, és ő biztos abban, hogy ezt a vizsgálatot a brit parlament teljes mértékben támogatni fogja.

A Nemzetközi Büntetőbíróság e hét elején jelentette be, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít annak feltárására, hogy Oroszország elkövetett-e háborús bűncselekményeket Ukrajnában.

Karim Khan, az ICC főügyésze azt írta közleményében: az ukrajnai helyzet eddigi hozzávetőleges áttekintése alapján is megalapozottnak tűnik az a gyanú, hogy Oroszország háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követhetett el Ukrajnában.

Chris Bryant, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt képviselője a szerdai alsóházi ülésen azt vetette fel Johnsonnak, hogy jóllehet Nagy-Britannia aláírta az Ukrajna biztonságát és területi épségét szavatoló, 1994-ben kelt budapesti memorandumot, mégsem garantálja ténylegesen Ukrajna integritását.

Válaszában Boris Johnson kijelentette: a nyugati országok nem fognak közvetlen katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, és ezt olyan realitás diktálja, "amelyet egyszerűen kénytelenek vagyunk elfogadni".

A brit miniszterelnök szerint ugyanis ha Nagy-Britannia vagy bármelyik más nyugati ország közvetlen konfrontációba kerülne Oroszországgal, annak következményeit nem lehetne egykönnyen ellenőrzés alatt tartani.

Mindemellett a nyugati fegyveres beavatkozás pontosan Vlagyimir Putyin narratívájára játszana rá, hiszen éppen az orosz elnök hajtogatja, hogy a konfliktus közte és a Nyugat, közte és a NATO között van, "márpedig mi azt mondjuk, hogy konfliktus közte és az ukrán nép között van" - hangsúlyozta a brit kormányfő.

Ben Wallace brit védelmi miniszter szintén elvetette szerdai nyilatkozatában egy olyan ukrajnai repüléstilalmi övezet kialakítását, amelyet a Nyugat érvényesítene fegyveres erővel. Ezt az elmúlt napokban több ukrán közéleti személyiség is kérte.

Wallace a BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva azonban kijelentette: egy ilyen repüléstilalmi zóna deklarálása óhatatlanul ahhoz vezetne, hogy a NATO légierejének orosz harci gépeket kellene lelőnie nyílt légi összecsapásokban, és

ez az ukrajnai konfliktus komoly mértékű eszkalációjának kockázatával járna.

Hozzátette: a repüléstilalmi övezet kialakítása éppen az orosz inváziós erőket juttatná hadszíntéri előnyhöz, hiszen ebben az esetben az ukrán légierő sem tudna harci tevékenységet folytatni.

A brit védelmi miniszter kijelentette: az Ukrajnára mért orosz csapásokat elsősorban nem az orosz légierő, hanem mindenekelőtt rakétaegységek és nehéztüzérségi alakulatok hajtják végre, és ezekre nem lenne hatással repüléstilalmi övezet kijelölése.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

2025-ben a technológia terén egyértelműen szinte minden a mesterséges intelligencia fejlődéséről szólt, a vezető AI-vállalatok pedig rendkívüli tempóban dobták idén piacra az újabbnál újabb megoldásaikat. Bár az év során sokan tartottak az "AI lufi" kidurranásától, a benchmarkok alapján az új modellek messze felülmúlták a tavalyiakat, bizonyos területeken pedig már meg is haladták az emberek képességeit. Az LLM-ek mérhető tudása azonban csak az egyik fontos tényező: az automatikus működés a másik elem, amelyről idén gyakran szó esett, különösen az általános mesterséges intelligencia (AGI) elérésével kapcsolatos várakozásokra utalva. A fejlődés ugyan egyértelműen látszik ezen a területen is, a vállalatvezetők és AI-kutatók igen megosztottak a kérdést illetően: egyesek szerint két évre, mások szerint egy évtizedre vagyunk a legokosabb emberek képességeit meghaladó, teljesen autonóm működésre képes AI-rendszerektől. Sőt, egyes vélekedések szerint addig még az AI-hoz való teljes tudományos megközelítésnek is változnia kellene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 12:33
×
×
×
×