eur:
413.95
usd:
396.65
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök felszólal a brit parlament alsóházában Londonban 2022. január 31-én. Johnson bocsánatot kért, amiért a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korábbi zárlatok idején partikat és egyéb összejöveteleket rendeztek a londoni miniszterelnöki hivatalban.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Boris Johnson: Oroszország háborús bűncselekményeket követ el

A brit kormány ismét kizárta, hogy a Nyugat repüléstilalmi övezetté nyilvánítsa az ukrán légteret, vagy egyéb módon közvetlenül, fegyveresen bekapcsolódjon az ukrajnai háborúba. 

Boris Johnson kormányfőt a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában a Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője, Ian Blackford kérdezte arról, hogy London támogatja-e Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősségre vonását a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt háborús bűnök vádjával.

Johnson válaszában kijelentette:

teljes mértékben kimeríti a háborús bűncselekmény tényállását azoknak a hadianyagoknak a bevetése, amelyeket Putyin rezsimje ártatlan civilek ellen használ Ukrajnában.

Hangsúlyozta: az ICC már bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben, és ő biztos abban, hogy ezt a vizsgálatot a brit parlament teljes mértékben támogatni fogja.

A Nemzetközi Büntetőbíróság e hét elején jelentette be, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít annak feltárására, hogy Oroszország elkövetett-e háborús bűncselekményeket Ukrajnában.

Karim Khan, az ICC főügyésze azt írta közleményében: az ukrajnai helyzet eddigi hozzávetőleges áttekintése alapján is megalapozottnak tűnik az a gyanú, hogy Oroszország háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követhetett el Ukrajnában.

Chris Bryant, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt képviselője a szerdai alsóházi ülésen azt vetette fel Johnsonnak, hogy jóllehet Nagy-Britannia aláírta az Ukrajna biztonságát és területi épségét szavatoló, 1994-ben kelt budapesti memorandumot, mégsem garantálja ténylegesen Ukrajna integritását.

Válaszában Boris Johnson kijelentette: a nyugati országok nem fognak közvetlen katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, és ezt olyan realitás diktálja, "amelyet egyszerűen kénytelenek vagyunk elfogadni".

A brit miniszterelnök szerint ugyanis ha Nagy-Britannia vagy bármelyik más nyugati ország közvetlen konfrontációba kerülne Oroszországgal, annak következményeit nem lehetne egykönnyen ellenőrzés alatt tartani.

Mindemellett a nyugati fegyveres beavatkozás pontosan Vlagyimir Putyin narratívájára játszana rá, hiszen éppen az orosz elnök hajtogatja, hogy a konfliktus közte és a Nyugat, közte és a NATO között van, "márpedig mi azt mondjuk, hogy konfliktus közte és az ukrán nép között van" - hangsúlyozta a brit kormányfő.

Ben Wallace brit védelmi miniszter szintén elvetette szerdai nyilatkozatában egy olyan ukrajnai repüléstilalmi övezet kialakítását, amelyet a Nyugat érvényesítene fegyveres erővel. Ezt az elmúlt napokban több ukrán közéleti személyiség is kérte.

Wallace a BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva azonban kijelentette: egy ilyen repüléstilalmi zóna deklarálása óhatatlanul ahhoz vezetne, hogy a NATO légierejének orosz harci gépeket kellene lelőnie nyílt légi összecsapásokban, és

ez az ukrajnai konfliktus komoly mértékű eszkalációjának kockázatával járna.

Hozzátette: a repüléstilalmi övezet kialakítása éppen az orosz inváziós erőket juttatná hadszíntéri előnyhöz, hiszen ebben az esetben az ukrán légierő sem tudna harci tevékenységet folytatni.

A brit védelmi miniszter kijelentette: az Ukrajnára mért orosz csapásokat elsősorban nem az orosz légierő, hanem mindenekelőtt rakétaegységek és nehéztüzérségi alakulatok hajtják végre, és ezekre nem lenne hatással repüléstilalmi övezet kijelölése.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×