Infostart.hu
eur:
379.56
usd:
322.02
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Homokzsákok a Kijevi Városháza bejáratánál 2022. február 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

Amerikai tisztségviselők szerint Kijev nem kerülheti el a végzetét

A vártnál erősebb ukrán ellenállás és a rossz orosz logisztikai döntések eredményeképp Kijev az amerikai szakértők által jósolt 1-4 napnál hosszabb ideje állja már az ostromot, de most jöhet a java.

"Tisztán katonai és taktikai szempontból Oroszországnak megvan az emberfölénye és a tűzereje ahhoz, hogy bevegye Kijevet. Ez nem kérdés - nem számít, mekkora ellenállást tanúsítanak az ukránok" - mondta egy a hírszerzéshez közel álló amerikai forrás a CNN cikke szerint.

Oroszország csapatainak nagyjából negyede még nem lépett be Ukrajnába, tette hozzá egy magas rangú védelmi tisztviselő hétfőn - két, a hírszerzést ismerő forrás szerint ők egy lehetséges második hullámot alkotnak -, védelmi tisztviselők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig még elrendelhet egy sokkal kevésbé visszafogott bombázó hadjáratot, mely légicsapásokkal, nagy hatótávolságú rakéták és tüzérség bevetésével jár.

"Lelassultak és csalódottak: ennek eredménye lehet taktikájuk újraértékelése, és az is egy lehetőség, hogy agresszívebben és nyíltabban támadják meg kijevi célpontjaikat" - vélekedett egy magas rangú védelmi tisztviselő hétfőn. Egy hatvan kilométer hosszú járműoszlop már az éjjel megindult Kijev felé.

A második hullámban érkezők megerősíthetik az orosz pozíciókat Ukrajnán belül és kíméletlenül foglalhatják el Kijevet.

A keleti és a déli hadjáratban már meg is történhetett a szintlépés: Harkivban az orosz erők rakétatámadásokat indítottak legalább egy lakónegyed ellen, ahol civilek haltak meg. Ezalatt egy déli kisvárosban, Mikolajivban, amely egy olyan öbölnél fekszik, amely hasznos megközelítési pont lenne az oroszok számára, hogy csapatokat és utánpótlást hozzanak be, a harcok az elmúlt napokban a leghevesebbek közé tartoztak Ukrajnában.

Kijev, 2022. február 28.
Egy bombatámadás során létrejött krátert néz egy idős férfi Kijevben 2022. február 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Kijev, 2022. február 28. Egy bombatámadás során létrejött krátert néz egy idős férfi Kijevben 2022. február 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Eközben Putyinra nyomást gyakorolnak a gazdasági szankciók: a rubel árfolyama zuhan, a tőzsde bezárt. Sokan attól tartanak, hogy a szankciók, valamint a kijevi előrelépés hiánya miatt a kiszámíthatatlan orosz vezető még extrémebb tettekre lehet képes. Egyesek ennél is messzebbre mennek feltételezésekben.

"Putyin teljesen elszigetelődött, részben a koronavírus miatt. Lényegében egyedül van, teljesen el van vágva a legtöbb tanácsadójától, földrajzilag elszigetelten: csak olyanokkal beszél, akik tovább táplálják haragját"

- mondta a hírszerzést ismerő amerikai forrás, aki szerint az orosz elnök az oligarchákra sem hallgat.

Elszámolták magukat az oroszok

Öt nappal az Ukrajna elleni támadás kezdete után Oroszország ismételt logisztikai kudarcokat szenvedett el: az üzemanyagot és egyéb ellátmányt szállító fenntartó egységeket megelőzték a fegyveres egységek, és az előbbiek csapdába eshettek, míg az utóbbiak üzemanyag nélkül maradtak.

Eközben nyugati tisztviselők az ukrán erők vártnál jobb szereplését üdvözölték,

különösen azt, hogy milyen hatékonyan használták a nyugatiak által biztosított Stinger vállról indítható rakétákat és a légvédelmi tüzérséget, amelyekkel ismeretlen számú orosz helikoptert és repülőgépet lőttek le.

Kijev, 2022. február 28.
Az ukrán főváros elhagyására készülő emberek várakoznak a kijevi főpályaudvaron 2022. február 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA/Roman Pilipej
Kijev, 2022. február 28. Az ukrán főváros elhagyására készülő emberek várakoznak a kijevi főpályaudvaron 2022. február 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Roman Pilipej

Nyugati tisztviselők azonban még mindig nem teljesen biztosak abban, hogy Oroszország miért tart vissza bizonyos erőket Ukrajna határain kívül, vagy hogy Oroszország miért nem hajtotta még végre azt a fajta elektronikus hadviselést Ukrajna ellen, amelyre a Nyugat számított - mint például a masszív hackerkampányok és a kritikus infrastruktúrák elleni támadások. Egy vélemény szerint az orosz katonai erőknek van szüksége az infrastruktúrára annak érdekében, hogy tudjanak kommunikálni.

Kiszámíthatatlan, meddig tart ki Kijev

Ami a határon maradt csapatokat illeti, két, a hírszerzést ismerő forrás szerint lehetséges, hogy Oroszország hullámokban tervezte a támadást: az első hullámmal ki akarta meríteni az ukránokat, majd egy második hullámban friss csapatokkal rombolta volna le az ellenállás maradékát. Az is lehetséges, ugyanakkor, hogy egyszerűen túl óvatosak voltak.

"Nem tudom megmondani, meddig tarthat ki Kijev:

azt sem tudom, napokról vagy órákról van-e szó.

Az ukránok keményen védekeznek, sokkal erősebben, mint ahogy azt az oroszok várták, de eljön az idő, amikor elfogy a lőszerük. amikor elfogy az üzemanyaguk, és már nem tudnak lépni" - mondja egy amerikai tisztviselő.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×