Infostart.hu
eur:
381.01
usd:
321.07
bux:
127853.06
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök felszólal a brit parlament alsóházában Londonban 2022. január 31-én. Johnson bocsánatot kért, amiért a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korábbi zárlatok idején partikat és egyéb összejöveteleket rendeztek a londoni miniszterelnöki hivatalban.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Megszületett a döntés: orosz bankokat kapcsolnak le a SWIFT-rendszerről

Egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy mely pénzintézeteket érint a döntés. A nyugati nagyhatalmak és az Európai Unió ötpontos cselekvési tervet fogadott el Oroszország elszigetelésére.

Több nyugati ország és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból – jelentette be az intézkedés egyik kezdeményezőjeként a brit kormány.

A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint

  • Nagy-Britannia,
  • az Egyesült Államok,
  • Kanada,
  • Németország,
  • Franciaország,
  • Olaszország és az
  • Európai Bizottság

közös közleményben ítélte el az Ukrajna ellen indított orosz háborút, amely a kommüniké szerint a második világháború óta kialakult alapvető nemzetközi szabályok és normák elleni támadás.

A közleményt jegyző országok a dokumentum szerint biztosítani fogják, hogy ez a háború Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiai léptékű kudarcával végződjék.

A kommüniké öt pontból álló cselekvési programot is tartalmaz, azzal a kifejezett céllal, hogy ezek az intézkedések még inkább elszigeteljék Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszertől.

  1. A program első pontja rögzíti a kötelezettségvállalást annak elérésére, hogy egyes – egyelőre meg nem nevezett – orosz bankok kikerüljenek a SWIFT-ből. Ez a lépés lekapcsolja az érintett orosz bankokat a nemzetközi pénzügyi rendszerről, és így károsítja azt a képességüket, hogy globális szinten tevékenykedhessenek – fogalmaz a nyugati hatalmak közös közleménye.
  2. A második pont szerint a kommüniké aláírói korlátozó intézkedések érvénybe léptetésével veszik elejét annak, hogy az orosz jegybank a szankciók hatásainak gyengítésére használhassa fel nemzetközi tartalékait.
  3. A közös közlemény harmadik pontja fellépést helyez kilátásba mindazon személyek és intézmények ellen, akik vagy amelyek lehetővé teszik az ukrajnai háborút és az orosz kormány káros tevékenységét. A tervezett intézkedések egyebek mellett korlátoznák az úgynevezett "aranyútlevelek" kiadását – vagyis a kezdeményező országok állampolgárságának megadását – a Kremlhez kötődő vagyonos oroszoknak, akik ezekkel az útlevelekkel hozzáférhetnének a kommünikét kiadó országok pénzügyi rendszereihez.
  4. A negyedik pont olyan transzatlanti munkacsoport életre hívásáról intézkedik, amelynek feladata a pénzügyi szankciók hatékony érvényesítése, a szankciókkal sújtott egyének és vállalatok vagyoneszközeinek azonosítása és befagyasztása.
  5. Az ötödik pont alapján a közlemény aláírói mindemellett erősítik együttműködésüket az álinformációk terjesztése és a hibrid hadviselés egyéb módjai ellen.

Boris Johnson brit miniszterelnök nem sokkal a közös közlemény ismertetése előtt telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Downing Street beszámolója szerint a két vezető megállapította, hogy Vlagyimir Putyin az általa korábban számítottnál nagyobb ukrajnai ellenállásba ütközik.

Johnson és Zelenszkij egyetértett abban is, hogy a nemzetközi közösségnek diplomáciailag és pénzügyileg teljesen el kell szigetelnie Oroszországot.

A brit kormányfő és az ukrán elnök kifejezést adott aggodalmának a Fehéroroszország által játszott, Putyin erőszakcselekményeit elősegítő szerep miatt.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×