Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
326.07
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Rakétatámadás során megrongálódott lakóházat néznek emberek Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és szankciókról döntött Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Emilio Morenatti

Három végkifejlete lehet az orosz inváziónak – esélylatolgatás

Az ukrán csapatok keményen és sokszor igen eredményesen védik országukat, az oroszok a támadás első napjának végére nem jutottak el olyan messzire, mint ahogyan azt tervezhették.

Ez azonban nem változtat a tényen, miszerint az oroszok túlereje többszörös. Nagy kérdés, hogy mi történik a következő napokban – számos forgatókönyv elképzelhető, de három lehetőség tűnik a legvalószínűbbnek a Sky News elemzése szerint.

A túlerő ellenére sem biztos, hogy rövid hadviselés után győzelmet aratnak Vlagyimir Putyin csapatai: könnyen lehet, hogy elhúzódó harcok alakulnak ki a térségben, ami az orosz elnök hatalmát végső soron akár meg is ingathatja.

Gyors orosz győzelem: új kor kezdődik

Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint Putyin gyors győzelmet arat, megdönti a demokratikusan megválasztott kormányt, helyébe pedig bábkormányt helyez. Ez a vezetés aztán keletre kormányozza Ukrajnát, mind az EU-hoz, mind a NATO-hoz való csatlakozást elfeledve – ezek Oroszország számára komoly problémát okoztak a közelmúltban. A negyvenmillió ukránnak, amennyiben nem hagyják el hazájukat, új világhoz kell alkalmazkodnia ebben az esetben.

Moszkvának eközben a nyugati megszorító intézkedések közt is lavíroznia kell: ez a világ legnagyobb autoritárius vezetésű országával, Kínával való megerősített kapcsolatokat is jelenthet.

Az eset ráadásul más autoriter rezsimek számára is példát jelenthet a liberális demokráciákkal szembeni fellépésre.

A nyugati országok vesztesként és gyengeként mutatkoznak meg egy ilyen kimenetel esetén, hiszen képtelenek lesznek a demokráciát és az alapvető emberi jogokat megvédeni. Kína tovább tervezgetheti Tajvan bekebelezését, teljesen új éra kezdődhet, melyben az erősebb országok dominanciája lehengerlő a kisebbek fölött.

Röviden fogalmazva az 1945 után kezdődött világrend végét jelentheti az orosz győzelem.

Orosz erők dominálnak egy megosztott Ukrajnában

Ez is csak egy kicsit jobb helyzet, mint az első: Putyinnak sikerül elfoglalnia és megtartania Ukrajna teljes tengerpartját, amely a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mentén húzódik, és ezzel

elvágja az ország exportképességét.

Megbénítja a gazdaságot, államcsődöt alakít ki a meggyengült kijevi kormány irányította országban. Ennek köszönhetően kelet-nyugati, az egykori Németországhoz hasonló megosztottság vágná ketté az országot.

Ukrajna kormányellenőrzés alatt álló részei szorosabb kapcsolatokat építhetnének ki a nyugati szövetségesekkel, míg az ország másik része visszakerülne az orosz befolyási övezetbe.

Ellenállás és gerillaháború

Nagyon valószínű ugyanakkor, hogy erőteljes és hatékony ukrán ellenállás fog fellépni bármilyen orosz megszállással vagy az oroszok által támogatott kormánnyal szemben. Ez Moszkvát elhúzódó ukrajnai gerillaháborúba sodorhatja, ami elégedetlenséget váltana ki Oroszországban, mivel az elesett és megsebesült orosz katonák száma nőne, akárcsak a misszió pénzügyi költségei.

Ez a helyzet végső soron Putyin tekintélyét fenyegetheti.

Ukrán források abban is reménykednek, hogy lehetséges egy oroszországi puccs – másképp a világ nagy bajba kerül.

Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×