Infostart.hu
eur:
367.85
usd:
317.21
bux:
146772.66
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Rakétatámadás során megrongálódott lakóházat néznek emberek Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és szankciókról döntött Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Emilio Morenatti

Három végkifejlete lehet az orosz inváziónak – esélylatolgatás

Az ukrán csapatok keményen és sokszor igen eredményesen védik országukat, az oroszok a támadás első napjának végére nem jutottak el olyan messzire, mint ahogyan azt tervezhették.

Ez azonban nem változtat a tényen, miszerint az oroszok túlereje többszörös. Nagy kérdés, hogy mi történik a következő napokban – számos forgatókönyv elképzelhető, de három lehetőség tűnik a legvalószínűbbnek a Sky News elemzése szerint.

A túlerő ellenére sem biztos, hogy rövid hadviselés után győzelmet aratnak Vlagyimir Putyin csapatai: könnyen lehet, hogy elhúzódó harcok alakulnak ki a térségben, ami az orosz elnök hatalmát végső soron akár meg is ingathatja.

Gyors orosz győzelem: új kor kezdődik

Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint Putyin gyors győzelmet arat, megdönti a demokratikusan megválasztott kormányt, helyébe pedig bábkormányt helyez. Ez a vezetés aztán keletre kormányozza Ukrajnát, mind az EU-hoz, mind a NATO-hoz való csatlakozást elfeledve – ezek Oroszország számára komoly problémát okoztak a közelmúltban. A negyvenmillió ukránnak, amennyiben nem hagyják el hazájukat, új világhoz kell alkalmazkodnia ebben az esetben.

Moszkvának eközben a nyugati megszorító intézkedések közt is lavíroznia kell: ez a világ legnagyobb autoritárius vezetésű országával, Kínával való megerősített kapcsolatokat is jelenthet.

Az eset ráadásul más autoriter rezsimek számára is példát jelenthet a liberális demokráciákkal szembeni fellépésre.

A nyugati országok vesztesként és gyengeként mutatkoznak meg egy ilyen kimenetel esetén, hiszen képtelenek lesznek a demokráciát és az alapvető emberi jogokat megvédeni. Kína tovább tervezgetheti Tajvan bekebelezését, teljesen új éra kezdődhet, melyben az erősebb országok dominanciája lehengerlő a kisebbek fölött.

Röviden fogalmazva az 1945 után kezdődött világrend végét jelentheti az orosz győzelem.

Orosz erők dominálnak egy megosztott Ukrajnában

Ez is csak egy kicsit jobb helyzet, mint az első: Putyinnak sikerül elfoglalnia és megtartania Ukrajna teljes tengerpartját, amely a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mentén húzódik, és ezzel

elvágja az ország exportképességét.

Megbénítja a gazdaságot, államcsődöt alakít ki a meggyengült kijevi kormány irányította országban. Ennek köszönhetően kelet-nyugati, az egykori Németországhoz hasonló megosztottság vágná ketté az országot.

Ukrajna kormányellenőrzés alatt álló részei szorosabb kapcsolatokat építhetnének ki a nyugati szövetségesekkel, míg az ország másik része visszakerülne az orosz befolyási övezetbe.

Ellenállás és gerillaháború

Nagyon valószínű ugyanakkor, hogy erőteljes és hatékony ukrán ellenállás fog fellépni bármilyen orosz megszállással vagy az oroszok által támogatott kormánnyal szemben. Ez Moszkvát elhúzódó ukrajnai gerillaháborúba sodorhatja, ami elégedetlenséget váltana ki Oroszországban, mivel az elesett és megsebesült orosz katonák száma nőne, akárcsak a misszió pénzügyi költségei.

Ez a helyzet végső soron Putyin tekintélyét fenyegetheti.

Ukrán források abban is reménykednek, hogy lehetséges egy oroszországi puccs – másképp a világ nagy bajba kerül.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érződik az orosz-ukrán háború nyomása: Romániában és a Baltikumban folyamatosak a drónok által elkövetett légtérsértések, Németországot pedig az elmúlt napokban sorra rázták meg a szabotázsakciók. Bár Moszkva mindent tagad, a szálak Oroszország felé vezetnek. Kijevnek viszont nem csak az orosz invázió miatt fájhat a feje, mivel Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egyenesen az ukránokat jelölte meg a globális energiaárak emelkedésének kiváltóiként, utalván az orosz energiaszektort érő folyamatos dróntámadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×