A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Moszkva valószínűleg a teljes donyecki és luhanszki területet az ellenőrzése alá vonja majd.

Kaiser Ferenc érdeklődésünkre azt mondta: a mostani orosz nyomulás rossz hír lehet Kazahsztán, Türkmenisztán vagy minden olyan szomszédos ország számára, ahol jelentős számú orosz kisebbség él.

"Tulajdonképpen ugyanazt látjuk most, mint a Krím elfoglalásakor, azzal a különbséggel, hogy a Krím esetében a népfelkelést Moszkvából szervezték, az orosz műveleti erők keltek fel, külső támadás volt és ott helyben a szevasztopoli bázisról rajzottak ki a tengerészgyalogosok. Ebben az esetben

az oroszok egyszerűen birtokba veszik a területeket"

- vázolta Kaiser Ferenc.

Most szerinte tehát ugyanaz jön, mint a Krím esetében, vagyis annexió, csak épp deklarálni nem fogja Oroszország.

"Amikor Ukrajna pár hónap szünet után megszervezte a haderejét és ellentámadást indított, az oroszok átlőttek a határon, és komplett dandárokat dobtak át Ukrajnába. Most nem deklarálják Donyeck és Luhanszk egyesülését Oroszországgal, hanem

azt mondják, ezek független köztársaságok annak ellenére, hogy minden bizonyíték azt mutatja, hogy orosz erők által létrehozott, Moszkvából irányított bábállamok."

A forgatókönyvet ahhoz nevezte hasonlatosnak, mint amikor Transznisztriát, vagyis a Dnyeszter Menti Köztársaságot szakították le az oroszok Moldováról, illetve amikor Dél-Oszétia vagy Abházia indult "szakadár területként", moszkvai bábáskodással, vagyis "békefenntartókkal".

A folytatásról, vagyis arról, hogy lehet-e tovább "csipegetni" Ukrajna területéből, azt mondta, "attól tartok, hogy igen".

"Első körben, ami sajnos a levegőben lóg, Donyeck és Luhanszk megye egészét szabadítja fel Moszkva a saját kifejezésével élve, az ottani orosz kisebbséggel.

Mindenki kétségbeesetten várja, hogy az orosz páncélosok átlépik-e a tűzszüneti vonalat. Ha igen, az nyílt háború."

Kaiser Ferenc azt mondta, Moszkva szeretné ezeket a lépéseket, az más kérdés, hogy katonai erővel megpróbálja-e, de ennek most komolyan nemzetközi visszhangja lenne.

"Az orosz döntési folyamatba belelátni azonban nehéz. Reménykedni lehet benne, hogy nem lesz újabb területszerzés. Sokan úgy vélekedtek, köztük én is, hogy Moszkva megáll. De olybá tűnik, hogy nem" - mondta a szakértő, rámutatva,

Moszkva mindig az adott terület orosz kisebbségének védelmére hivatkozva lép be,

és használja fel "ötödik hadosztályként" annak indoklására, hogy miért támad meg egy-egy országot.