eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ljubov Nepop ukrán nagykövet Kun Szabó Istvánnal, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ parancsnokával tartott sajtótájékoztatón a Honvédkórházban 2019. április 26-án. A kórházban sebesült ukrán katonákat kezeltek. 2014 óta 39 katona gyógykezelését végezték el, április 26-án három hagyhatja el gyógyultan az intézményt. A nagykövet sajtóérdeklődésre jelezte, biztonsági okok miatt nincs lehetőség arra, hogy felvételt készítsenek az ukrán katonákról vagy interjút készítsenek velük.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Ukrajna katonai eszközöket igényelt Magyarországtól

Nem várjuk el, hogy bárki is harcoljon értünk, de a megfelelő fegyverekkel könnyebb lesz ellenállnunk – mondta egy interjúban Ukrajna budapesti nagykövete.

Oroszország a posztszocialista tábor országai feletti ellenőrzésével és a világrend feltételeinek diktálási jogával át akarja venni a Szovjetunió szerepét. Ukrajna szerepe is egyértelmű: ellenállni az orosz agressziónak, megvédeni magát és a jogát, hogy ne legyen része ennek a megújult birodalomnak – mondta Nepop Ljubov, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az Azonnalinak adott interjúban az ukrán–orosz konfliktus kilátásairól.

A diplomata arról is beszélt, hogy Ukrajna nemcsak saját területét, hanem egész Európát védi a nyugati értékek előretolt védoszlopaként, és szerinte egyértelmű a helyzet: Oroszország az agresszor, Ukrajna ennek az agressziónak az áldozata.

"Nem Ukrajna indította el ezt a háborút, de döntenünk kellett, hogy megvédjük-e országunkat, vagy feladjuk államiságunkat és jövőnket.

A harcot választottuk.

Talán néhányan Európában szeretnének ma kimaradni a konfliktusból, de nincs ilyen szerep a lehetőségek között" – mondta a nagykövet.

A két ukrán területen lévő szakadár régióról azt mondta, az „orosz támogatás” nem gyanú, hanem többször bizonyított tény. Kelet-Ukrajnában Oroszország katonai agressziót folytat Ukrajna ellen, ez orosz–ukrán háború, nem „ukrán belső konfliktus” vagy „polgárháború”. Oroszországnak nem az a célja, hogy „Kijev meghallja Donbászt”, hanem hogy közvetítőként tüntesse fel magát a konfliktusban és hogy megszerezze az irányítást egész Ukrajna felett, meghatározva jövőjét ezeken a területeken keresztül, megtartva őket az orosz befolyás alatt – tette hozzá.

Nepop Ljubov úgy fogalmazott, hogy Magyarország mint szomszédos ország fontos volt és az is marad Ukrajna számára, és felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt Magyarország gyógykezelésre fogadta sebesült katonáikat, valamint üdültetésre az orosz agresszió elleni harcokban résztvevők gyermekeit.

"Arra számítunk, hogy az eszkalációért Magyarország támogatni fogja az Oroszországgal szembeni uniós szankciók szigorítását, hiszen korábban támogatta a Krím megszállása és az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben már bevezetett szankciók folytatását.

Átadtuk a magyar félnek a védelmi képességeink erősítésére vonatkozó igények listáját is"

– jelentette ki. A lista tartalmaz

  • különböző kaliberű lőszereket,
  • védősisakokat és
  • golyóálló mellényeket,
  • különböző katonai felszereléseket, beleértve a pilóta nélküli légi járművek elleni védekezési eszközöket,
  • optikai megfigyelő eszközöket,
  • digitális kommunikációs eszközöket,
  • speciális egészségügyi járműveket. A listán szerepelnek a nem halálos katonai-technikai segítségnyújtás eszközei is:
  • katonai élelmiszercsomagok,
  • mobil konyhák,
  • sátrak,
  • hordozható víztisztító állomások,
  • dízelgenerátorok.

"Megértjük, hogy minden országnak más lehetőségei vannak, és reméljük, hogy Magyarország is megtalálja a lehetőséget az ilyen jellegű segítségnyújtásra. Ugyanezt mondjuk itt is, amit minden partnerünknek – nem várjuk el, hogy bárki is harcoljon értünk, de a megfelelő fegyverekkel könnyebb lesz ellenállnunk. És sokkal pragmatikusabb most segíteni Ukrajna megvédésében, mint olyan helyzetbe kerülni, amikor később saját magukat kell majd megvédeni" – mondta az ukrán nagykövet.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×