Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtó képviselőinek nyilatkozik a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása előtt Brüsszelben 2022. február 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

NATO-vezető: ez generációk óta a legkomolyabb konfliktus

Vlagyimir Putyin közben felhatalmazást kapott a hadsereg külföldi bevetéséhez.

Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen, az orosz fellépések aláássák Ukrajna önállóságát, területi egységét és az európai biztonságot - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülését követően.

Jens Stoltenberg a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:

az Ukrajna határain belül és körül kialakult feszültség generációk óta a legkomolyabb konfliktus.

A NATO arra kéri Ukrajnát, ne válaszoljon egyetlen ismétlődő orosz agresszióra sem, Oroszországot pedig arra emlékezteti, hogy sosem késő lemondani egy esetleges támadás megindításáról, továbbá arra kéri Moszkvát, válassza a diplomácia útjait a konfliktus megoldására - fogalmazott a NATO-főtitkár.

"Továbbra is mindent megteszünk, hogy megvédjük a szövetséget bármifajta agresszióval szemben" - hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

Bevethetik a fegyveres erőket

Közben felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez.

Kedden az orosz törvényhozás alsó- és felsőháza is egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn elismerte. A ratifikálási okmányokat Putyin a kézjegyével látta el, a folyamat a szerződések közzétételével zárul majd le, várhatóan még a nap folyamán.

A megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, ott közös védelmi állásokat vegyen fel, és erősítse a gazdasági integrációt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×