eur:
402.4
usd:
371.8
bux:
90452.45
2025. március 31. hétfő Árpád
Emmanuel Macron francia elnök videokonferencia keretében tartott megbeszélésen vesz részt Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel, Aleksandar Vucic szerb elnökkel és Angela Merkel német kancellárral a párizsi Elysée-palotában 2020. július 10-én. A szerb és a koszovói államfő 2020. július 12-én találkozik Brüsszelben hosszú idő után, ahol az Európai Unió által közvetített tárgyalást folytatnak a két ország kapcsolatának normalizálásáról.
Nyitókép: Christofe Ena

Emmanuel Macron ismét tárgyalt Vlagyimir Putyinnal

A francia elnöki hivatal számolt be a két vezető telefonos megbeszéléséről, közölve: a francia államfő szombaton figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az őszinte párbeszéd összeegyeztethetetlen a katonai eszkalációval az ukrán határon.

A megbeszélés során mindketten jelezték: szeretnék folytatni a párbeszédet a minszki egyezmények végrehajtásának lehetőségeiről, a Donyec-medencéről, valamint az európai biztonság és stabilitás feltételeiről.

Macron szövetségesei aggodalmait is továbbította Putyin felé, illetve kiemelte: a Nyugat eltökélte, hogy reagálni fog egy esetleges orosz katonai offenzívára.

A telefonbeszélgetés során az orosz elnök "provokatív spekulációnak" nevezte az inváziót illető vádakat - írta közleményében a Kreml.

A telefonbeszélgetés során Putyin semmi olyasmit nem mondott, ami arra utalna, hogy Ukrajna megtámadására készül - állította a párizsi elnöki hivatal egyik munkatársa.

A tisztségviselő jelezte: ennek ellenére nagyon éberen figyelik az orosz hadsereg mozgását, hogy el lehessen kerülni a legrosszabbat. Hozzátette: Franciaország azt javasolja állampolgárainak, hogy ne utazzanak Ukrajnába az elkövetkező időszakban.

Putyin és Macron hétfőn öt órán át személyesen tanácskozott a Kremlben. Marcon ezt követően Ukrajnába, majd Németországba utazott. A francia elnöki hivatal szerint a diplomáciai körút elérte célját, és lehetővé tette, hogy csökkentsék a feszültséget Oroszország és Ukrajna között.

Kelet-Ukrajnában 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitással fegyveres konfliktus a Moszkva-barát szakadárok és az ukrán hadsereg között.

A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon invázióra készülve. Moszkva tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját.

A helyzet kiéleződése miatt folyamatosak a magas szintű diplomáciai egyeztetések a kérdésben. Szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel egyeztetett telefonon, és Joe Biden amerikai elnök is tárgyalásba kezdett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrán válságról. Emellett Macron a nap folyamán még Olaf Scholz német kancellárral, Bidennel, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is megbeszélést folytat.

Címlapról ajánljuk
replaced

Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Európa a mozgósítható haderő és bizonyos katonai eszközök tekintetében jelentős mértékben függ az Egyesült Államoktól, a teljes leválás rövid távon nem lehet reális cél – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a legnagyobb amerikai függés a kiegészítő eszközöknél figyelhető meg, a logisztikában óriási a lemaradása Európának.

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
A magyar tőzsde sem úszta meg az esést

A magyar tőzsde sem úszta meg az esést

Nagyobb eséssel indult a hét az ázsiai tőzsdéken, ezt követően pedig Európában is lefelé vették  az irányt a részvényindexek, miután a piaci szereplőket általánosságban az amerikai recessziós félelmek, illetve a szerdán élesedő vámok aggasztják. Egy ilyen bizonytalan környezetben megfelelő menekülőeszköz az arany: a nemesfém jegyzése ennek megfelelően hétfő reggel újabb történelmi csúcsot ért el. Gazdasági események szempontjából a német kiskereskedelmi forgalom, valamint olasz és német inflációs adatokra ajánlott figyelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×