Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Olaf Scholz német alkancellár, pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje integet a párt berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: Wolfgang Kumm

A titok erejében is bíznak Oroszország ellen

Kemény válaszlépésekre számíthat Oroszország, ha erőszakra vetemedik Ukrajna ellen, de a lehetséges büntetőintézkedések katalógusát nem hozzák nyilvánosságra - mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben.

A kancellár Mette Fredriksen dán kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján elmondta, hogy Európa, az Egyesült Államok és a NATO-tagországok "nagyon hatásos" szankciókat készítettek elő az Ukrajna elleni orosz agresszió esetére, és úgy döntöttek, hogy nem hozzák nyilvánosságra a tervezett intézkedések listáját.

Ez így ésszerű, mert a lehetséges reakció erejét részben éppen az adja, hogy "nem lehet felmérni, mi minden tartozhat bele" - mondta Olaf Scholz.

Kiemelte: a Nyugat eddigi tevékenysége eredményes, mert Moszkva "megértette", hogy a szankciók egységesek és hatásosak lennének, de "túl korai azt mondani, hogy megoldódtak a problémák".

Továbbra is "kettős stratégiát" kell alkalmazni, vagyis törekedni kell az orosz-ukrán konfliktus párbeszéden alapuló politikai rendezésére, és folytatni kell az Ukrajna elleni orosz agresszió esetén megteendő büntetőintézkedések "intenzív előkészítését".

Mette Fredriksen arra a kérdésre, hogy az orosz földgázt Ukrajna kikerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékrendszert is érinthetik-e a lehetséges szankciók, kiemelte: transzatlanti egyetértésben vallják, hogy gazdaságilag és politikailag is "robusztus" - erőteljes - válaszlépéseket kell tenni egy ukrajnai orosz "invázió" esetén.

Ugyanakkor ezeket a büntetőintézkedéseket nem ismertetik előzetesen, méghozzá "jó okból" - fejtette ki a dán kormányfő, hozzátéve, hogy jól haladnak az esetleges lépések előkészítésével.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×