A tervezetet – amelyet további, az importált chipek beszállítási folyamatosságát elősegítő ajánlásokkal is kiegészítettek – a vártnál hamarabb terjesztették elő Brüsszelben. Várható megszületéséről már tavaly szeptemberben beszélt Ursula von der Leyen bizottsági elnök az Európai Parlamentnek tett szokásos éves jelentésében, de akkor még arról volt szó, hogy 2022 második felére esedékes a megalkotása.

A célt mindenesetre a testület német elnöke már akkor is abban foglalta össze, hogy Európa kevésbé legyen kiszolgáltatva a behozatal ingadozásainak. Ennek érdekében úgymond

szükségessé vált, hogy elsőbbséget kapjon megfelelő volumenű és képességű európai mikrochipgyártási kapacitás megteremtése,

amihez közösségi pénzügyi forrásokat is rendelnének – fejtegette tavalyi beszédében Von der Leyen.

A végül már most, február első felében bemutatott bizottsági „mikrochipcsomag” a saját, európai fejlesztéshez és gyártáshoz mintegy 43 milliárd eurónyi forrás mozgósítását, valamint speciális és konkrét esetekben piaci szabályozási könnyítéseket helyezte kilátásba, megfejelve a mikrochipimport folyamatosságának biztosításához külön ajánlások sorával.

A 43 milliárd euró brüsszeli számítások szerint a közösségi részről felállítani javasolt 11 milliárd eurós alapra válaszul remélhetőleg megmozduló mintegy 15 milliárd eurónyi magántőke befektetésből, valamint nemzeti kormányzati kutatási, fejlesztési és esetenként (uniós engedéllyel történő) állami támogatási ráfordítások sorából tevődhet majd össze.

Thierry Breton belsőpiaci EU-biztos szerint

a cél nem kevesebb, mint hogy az évtized végére a világ chipellátásban a jelenlegi 10 százalékos uniós gyártási részarányt megduplázzák,

megalapozva egyúttal e részarány távlati további növekedését.

Szakértők megjegyzik, hogy a félvezetői piacon az európai beszállítók súlya korábban jóval magasabb - a kezdeti időkben 40 százalékos is – volt, ám az olcsóbb gyártási környezetet kereső ágazat Ázsiába települése mostanra már teljesen áthelyezte az előállítás globális súlypontját.

Malajzia, India, Kína de főként Tajvan vált a félvezetők első számú gyártójává, amit 2020 második felétől keserűen megtapasztalhatott mindenekelőtt a világ autógyártása, midőn a koronavírus járvány nyomán csaknem leállt mindenekelőtt a malajziai termelés, ami hónapokon belül komoly gyártási problémákat idézett elő a mikro nyomtatott áramkörök százait, esetenként ezreit alkalmazó gépjárműiparban.

A félvezetőhiányból következő kisebb-nagyobb leállások, gyártási preferenciák átállítása miatt – a Portfolio által tavaly közölt számítások szerint –

a járműipar 2021-es vesztesége elérhette akár a 10 milliárd dollárt (több, mint 3,2 ezer milliárd forintot) is.

A gazdasági-pénzügyi veszteség párosul újabban azzal a kimondott, ki nem mondott, ám mind szélesebb körben megjelenő politikai félelemmel, hogy a különösen a magasan fejlett mikro áramkörök gyártásában élenjáró Tajvan helyzetének a bizonytalanná válása – nem kizárható jövőbeni kínai annektálása – súlyos stratégiai függőséget is eredményezhet az európai gyártási kapacitások számára.

Márpedig – mutatott rá Thierry Breton a mostani bizottsági tervezet bemutatásakor – “mikrochipek nélkül nincs európai digitális átállás, nincs technológiai önállóság és vezető szerep”. Ennyiből chipellátás folyamatosságának biztosítása mára már nem csupán gazdasági, de geopolitikai prioritássá is vált Európa számára – tette hozzá.

A tét ilyen szempontból oly nagynak minősül, hogy az Európai Bizottság közösségi forrásból nem csupán a finanszírozásba készül beszállni – mellesleg olyan léptékben, amelyből az EU léte során egyetlen önálló iparág még sohasem részesült –, de

az EU egységes belsőpiaci szabályozásának legfontosabb alapvetésében, az állami támogatások tiltásában is kész kivételes engedményt tenni

– derült ki a keddi csomag ismertetésekor.

Mint az a bizottsági írásos indoklásban szerepel, az EU alapszerződés 107(3)(c) pontja különlegesen kivételes esetben módot ad arra, hogy a brüsszeli testület eltekintsen állami támogatás tiltásától, amennyiben az ilyen támogatás az adott gazdasági tevékenység fejlesztésében oly mértékű hozzáadott értéket teremthet, hogy az meghaladja az állami beavatkozás okozta átmeneti piactorzítás negatív hatását.

Bizottsági érvelés szerint az adott stratégiai iparfejlesztési helyzetben az európai chipellátás – hosszabb távon az önálló európai chipgyártási képesség – szavatolása ilyennek tekinthető.

Mindezt egészíti ki tehát egy, a tagállamok felé tett bizottsági ajánlás

egy olyan megfigyelő, előre jelző és együttműködési rendszer kialakítására, amely a jövőben módot adhat a globális ellátási lánc figyelemmel követésére,

potenciális nehézségek időben történő észlelésére, alternatív csatornák időben történő kialakítására.

Keddi bejelentéseivel a brüsszeli testület az utóbbit mielőbbi megvitatásra javasolta a tagországoknak, az előbbit – a leendő „mikrochip-alapot” is magában foglaló „európai chipjogszabály tervezetet” – pedig a közzététellel átadta az EU döntéshozóinak (a tagországok miniszteri tanácsának és az Európai Parlamentnek), hogy kezdjék meg a jóváhagyási eljárást.