eur:
411.51
usd:
393.62
bux:
79869.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Emmanuel Macron francia elnök érkezik a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 csúcstalálkozójára Newquay repülőterén 2021. június 11-én, a csúcstalálkozó nyitónapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Jon Rowley

Megreformálják a franciaországi iszlámot

Nem mindenki örül a tervnek.

A párizsi kormány bejelentette a franciaországi iszlám egészének megreformálásáért felelős új testület megalakulását, amely Emmanuel Macron elnök erőfeszítéseinek részeként igyekszik megszabadítani az itteni muzulmán vallást a szélsőséges elemektől - jelentette az AP.

A Franciaországi Iszlám Fórum (FIF) nevű szervezet irányító testülete vallási és világi vezetőkből fog állni, akik a legnagyobb nyugat-európai muzulmán közösséget fogják segíteni a munkájukkal. A FIF vezetésének minden egyes tagját személyesen a francia kormány fogja kiválasztani, és ennek legalább a negyede nő lesz.

"Haladnunk kell a korral" - jelentette ki Gerald Darmanin francia belügyminiszter a FIF szombati párizsi megnyitó ünnepségén a gazdasági, szociális és környezetvédelmi tanácsban. "Újraindítjuk az állam és a vallás közötti kapcsolatokat...,

egy újfajta párbeszéd alapján, amely nyitottabb, befogadóbb és reprezentatívabb lesz a franciaországi muzulmán sokszínűség tekintetében"

- mondta.

Franciaországban az elmúlt években számos, szélsőséges iszlám támadók által végrehajtott vérontás történt, az elmúlt tíz évben pedig több száz francia állampolgár csatlakozott a dzsihadista harcosokhoz Szíriában. A franciák egy része szerint a radikalizáció valós veszélyt jelent az országban, de a kritikusok szerint a kormány erőfeszítései mögött valójában politikai megfontolások húzódnak: Macron így próbál jobboldali szavazókat átcsábítani centrista pártjához az április 10-i francia elnökválasztás előtt.

A kormányzati terv támogatói szerint a FIF segít majd megőrizni Franciaország - és ötmillió muzulmán állampolgára - biztonságát, valamint biztosítja, hogy az iszlám vallás franciaországi gyakorlása megfeleljen az ország egyik legfontosabb történelmi hagyományának: az állam és vallás szétválasztásának a politikai- és közéletben.

Ugyanakkor a kormányzati erőfeszítés bírálói, köztük számos muzulmán vallású állampolgár, akik francia identitásuk részének tekintik az iszlámot, úgy vélik, hogy a kormány kezdeményezése csak újabb lépés az intézményesített diszkrimináció felé, amely a teljes muzulmán közösséget teszi felelőssé a néhány szélsőséges által végrehajtott erőszakos támadásokért, és a kormány lépése csak újabb akadályt támaszt majd az életükben.

A FIF létrehozása egyben megszünteti a korábbi Muzulmán Hitvallás Francia Tanácsát (CFCM), amelyet 2003-ban hozott létre Nicolas Sarkozy akkori belügyminiszter, későbbi francia elnök. A CFCM egyfajta közvetítő szerepet játszott a francia kormány és a vallási vezetők között.

Az iszlám a második leggyakoribb vallás Franciaországban, amelynek nincs egyetlen vezetője, és számos változata létezik a mérsékelt iszlámtól a vallást szigorúan értelmező szalafistákon át a nyíltan radikális közösségekig.

Macron elnök kezdeményezése alapján az imámokat helyben, Franciaországban képeznék,

ahelyett, hogy Törökországból, Marokkóból vagy Algériából hívnák be őket - ezt a lépést sokan támogatják a muzulmán közösség tagjai közül is. A kormányzati terv ezenkívül szakít a muzulmán imámok és vallási vezetők központi szervezetének koncepciójával is.

A franciaországi muzulmánokat megosztja kormányzati terv. A párizsi nagymecsetbe pénteki imádságára érkező muzulmán hívők egy része óvatosan üdvözölte a kezdeményezést, míg mások attól félnek, hogy az túl messzire megy vallásuk korlátozásában, vagy úgy vélik, hogy a kormány csak muzulmán intézményeket célzott meg, de hasonló változásokat keresztény szervezetek esetén nem javasolna.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Befűtött a tőzsdéknek Trump legújabb húzása

Befűtött a tőzsdéknek Trump legújabb húzása

Többnyire emelkedéssel indult a hét az ázsiai tőzsdéken, és Európában is pluszos nyitást láttunk, ezzel folytatódhat az elmúlt hetekben tapasztalt emelkedés. A hangulatot támogatja, hogy Donald Trump a hedge fundos háttérrel rendelkező ismert befektetőt, Scott Bessentet tervezi pénzügyminiszternek kinevezni, amit a befektetők látszólag pozitívan értékelnek a piaci kilátások szempontjából. A hét fókuszában a német és amerikai gazdasági adatok, valamint az inflációs mutatók állnak, amelyek meghatározóak lehetnek a monetáris politikai döntések szempontjából. Magyar szempontból a Moody's pénteki hitelminősítői döntése lesz lényeges, a hétvégén pedig az OPEC-döntése vihet be mélyütést a piacoknak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×