eur:
403.6
usd:
354.2
bux:
96520.82
2025. június 8. vasárnap Medárd
Emmanuel  Macron francia elnök beszédet mond egy rendezvényen az északkelet-franciaországi Pont-a-Moussonban 2018. november 5-én. Macron az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából kezdett egyhetes körútja során felkeresi az első világháború franciaországi emlékhelyeit.
Nyitókép: MTI/EPApool/Ludovic Marin

Emmanuel Macron: folytatjuk a végsőkig

A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta az oltási igazolásról szóló törvénytervezetet, amelyet az államfő "kifejezetten az oltatlanok bosszantására" szán. A heves indulatok miatt a vitát is többször felfüggesztették.

A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta csütörtökön a kormány törvénytervezetét, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakul át. A javaslatot a jobboldali ellenzéki többségű szenátus a jövő héten vitatja meg a végszavazás előtt, és a Köztársaságiak már jelezték, hogy az államtanácsnál kívánják megtámadni a szöveget.

A javaslatot a jelenlévő képviselők közül 214-en támogattak, elsősorban a kormánypártból, 93-an szavaztak ellen, 27-en tartózkodtak.

Az ellenzéki Köztársaságiak és a szocialisták tagjai nem egységesen szavaztak, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés és a Jean-Luc Mélenchon által irányított radikális baloldal nem támogatta a tervezetet.

A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) jelenleg a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben.

  • Január 15-étől - a törvénytervezet értelmében - ezekre a helyekre kizárólag a három oltást kapók léphetnek be szabadon,
  • az egy vagy két oltási adaggal rendelkezőknek negatív tesztet is fel kell majd mutatniuk az oltási igazolásuk mellett,
  • az oltatlanok pedig a szolgáltatásokat nem vehetik igénybe.

A tervezet 12 éves kortól írja elő az igazolás használatát, de az ellenzéki képviselők javaslatára az iskolai rendezvényekhez csak 16 éves kortól lesz kötelező az oltási igazolás.

A Köztársaságiak egy része kifogásolta, hogy a szöveg lehetővé teszi a vendéglátóhelyeknek a személyazonosság ellenőrzését, amennyiben "komoly ok" van azt gyanítani, hogy valaki visszaél az oltási igazolással. Emiatt a jobbközép párt jelezte, hogy a törvény elfogadása után mindenképpen az alkotmánytanácshoz fordul.

Heves indulatok

A nemzetgyűlésben a szöveg vitáját többször is fel kellett függeszteni, miután Emmanuel Macron államfő keddi interjújára hevesen reagáltak a képviselők.

"Kifejezetten bosszantani szeretném az oltatlanokat. Folytatjuk is, a végsőkig. Ez a stratégia" - jelentette ki a köztársasági elnök a Le Parisien című napilapnak adott interjúban a parlamenti vita kapcsán.

"Nem zárom őket börtönbe, nem kötelezem őket erővel az oltásra. Tehát meg kell nekik mondani: január 15-étől nem mehetnek többet étterembe, nem fognak tudni beülni egy kávéra, nem mehetnek többet színházba, moziba" - tette hozzá.

Az intézkedéssel a kormány célja, hogy a koronavírus gyorsan terjedő omikron variánsa miatt nyomást gyakoroljon arra a csaknem 5 millió emberre - az oltásra jogosultak 9 százalékára -, aki még nem kérte a koronavírus elleni oltást.

Címlapról ajánljuk
Kézműves pékek az Arénában: liszt, víz, só – és minden, ami a jó kenyérhez még kell

Kézműves pékek az Arénában: liszt, víz, só – és minden, ami a jó kenyérhez még kell

A kézműves pékek ma már nemcsak kenyeret sütnek, hanem élelmiszer-kultúrát is teremtenek: a jó kenyér náluk nem csupán három összetevőből áll, hanem sok év tapasztalat, tudatos alapanyag-választás és szenvedély is kell hozzá – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Fülöp Ádám, a Pipacs Pékség alapító tulajdonosa és Fekete Gergő, az Artizán Pékség tulajdonosa, a Kézműves Kenyér Társaság alelnöke.

Felmérés: a magyar emberek 40 százalékának nincs nyugdíj-megtakarítása

A megkérdezett ügyfelek negyede rendelkezik rendszeres nyugdíjcélú megtakarítással, és 72 százalékuk tartja fontosnak a nyugdíjra való felkészülést – derült ki az OTP Pénztárak által készített reprezentatív felmérésből. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója az InfoRádióban egy példán keresztül mutatta be, miért érdemes kisebb összeggel is elindítani nyugdíjcélú megtakarítást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.10. kedd, 18:00
Sós Endre
a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×