Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Nyitókép: Pexels

Vannak még rejtélyek az Észak-Koreába szökő férfi körül

A harmincas éveiben járó férfi személyazonossága továbbra sem ismert, alig egy évet töltött Dél-Koreában azt követően, hogy átszökött a határon.

A férfi a demilitarizált zónán keresztül jutva tért vissza szülőföldjére: tette kérdéseket ébresztett sokakban azzal kapcsolatban, hogy milyen élet és bánásmód fogadhatja az északi disszidenseket délen.

Észak-Korea nem kommentálta a férfi határátlépését. A The Guardian cikke szerint vele együtt mintegy harminc olyan ember van, aki azt követően, hogy északról délre szökött, visszafelé is megtette az utat. Az ország annyit ismert el, hogy a dél-koreai hadseregtől üzenetet kaptak a szökésről.

A taposóaknákat is elkerülte

Egy dél-koreai katonai tisztviselő azonban megerősítette, hogy a férfi, aki takarítóként dolgozott, a jelek szerint anyagi nehézségekkel küzdött.

"Azt mondanám, hogy az alsóbb osztályba sorolták, alig tudott megélni" - mondta a tisztviselő.

A hatóságok nem gondolják, hogy kémkedéssel töltötte volna a férfi az évet Dél-Koreában, azt azonban vizsgálják, hogyan volt képes a határon átjutni:

itt nemcsak szögesdrót kerítés húzódik, hanem taposóaknák is nehezítik az átkelést, illetve rendszeresen járőröznek is a katonák. A rejtélyt tovább fokozza, hogy órákkal a szökés előtt felfigyeltek a biztonsági kamerák felvételén a férfira.

Mindenét kidobta a szökés előtt

A férfi, aki tornásznak mondta magát, amikor 2020 novemberében átlépett Dél-Korea területére, a hatóságok állítása szerint kapott segítséget abban, hogy be tudjon illeszkedni Dél-Koreában, és ki tudja ott alakítani új életét. A menekülése előtti napokban szemtanúk látták, ahogyan mindenét kidobja. Egy szomszéd szerint vadonatújnak tűnő matracot és ágyneműt is kidobott: a férfi gondolkozott azon, hogy elkéri azokat tőle, ám végül nem tette meg, mivel még köszönőviszonyban sem voltak a menekülttel.

A kilencvenes évek vége óta több mint 33 ezer észak-koreai szökött át délre az éhezés, a szegénység és a politikai elnyomás elöl.

Néhányuknak sikerül jómódú életet kialakítania új hazájában, de sokan nehezen találnak jól fizető munkát. A menekültek 56 százaléka alacsonyan fizetett, közel 25 százalékuk pedig a legkevésbé jól keresők közé tartozik. Egy született délinek hatszor kisebb az esélye arra, hogy segélyekre szoruló mélységben legyen szegény, mint egy északinak.

Sokan hazatérnének

A szöuli Database Center For North Korean Human Rights and NK Social Research által a múlt hónapban közzétett felmérésben megkérdezett 407 disszidens mintegy 18 százaléka mondta azt, hogy

hajlandó lenne visszatérni Észak-Koreába,

legtöbbjük a hátrahagyott ország iránti nosztalgiára hivatkozva.

"A tényezők összetett skálája létezik, beleértve az északon maradt családok utáni vágyakozást, valamint a visszatelepülés során felmerülő érzelmi és gazdasági nehézségeket" - mondta az egyesítési minisztérium tisztviselője. "A kormány folytatja a támogatási programjaink javítására irányuló erőfeszítéseket, hogy segítsük őket a déli letelepedésben."

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×