eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa beszédet mond a Konferencia Európa jövőjéről – A bővítés a jövő kulcsa? című nemzetközi fórumon a Magyar Tudományos Akadémián 2021. december 6-án.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Négy alapelvvel támogatást szereztek a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásához

Várhelyi Olivér uniós biztos beszélt a zászlóshajóprojektekről is.

A nyugat-balkáni régió gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból az Európai Unióhoz (EU) tartozik, közösek a történelmi gyökerek, "egymástól függünk" - mondta Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős magyar tagja egy budapesti nemzetközi konferencián.

A bővítés a jövő kulcsa? című rendezvényt, amely az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat része, az igazságügyi tárca és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezésében tartották a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

"A bővítési politika Európa stratégiai választása saját fejlődésére, ezért az unió jövője szempontjából is kulcsfontosságú, milyen együttműködést tudunk szomszédainkkal kialakítani" - hangsúlyozta a magyar bővítési biztos.

Kimozdítani a holtpontról

Várhelyi Olivér szerint az európai perspektíva a reformok, a konfliktusok utáni konszolidáció legnagyobb hajtóereje, ellenállóbb és erősebb társadalmak kiépülését hozza magával a nyugat-balkáni régióban. Hozzátette: az európai út hosszú távon gazdasági, társadalmi jólétet eredményez.

"Az EU csak akkor válhat erősebbé, ha teljes mértékben integrálja a Nyugat-Balkánt. A biztonságot, a stabilitást és a jólétet csak Európa tudja itt hosszú távon biztosítani. A Magyarország uniós csatlakozásakor, 2004-ben megfogalmazott kritériumok ma is érvényesek, ugyanakkor szükség volt arra, hogy az új Európai Bizottság prioritásként határozza meg a bővítést, mert a folyamatot ki kellett mozdítani a holtpontról" - fogalmazott Várhelyi Olivér.

A magyar biztos kiemelte, hogy négy alapelv lefektetésével sikerült visszaszerezni a nyugat-balkáni térség országaiban az EU-csatlakozás támogatását, ami tavaly lehetővé tette, hogy egyes tárgyalási fejezetekben felgyorsuljanak az egyeztetések.

"Meghatároztunk egy gazdasági és fejlesztési tervet is, amely mintegy 30 milliárd eurónyi beruhást visz a nyugat-balkáni régióba, ami egyharmada a teljes régió GDP-jének. Azt reméljük, hogy a beruházásokból további GDP-egyharmad realizálódik" - mondta.

Mint elhangzott,

a zászlóshajóprojektek közé tartozik az energiaipar, a közlekedés, a zöldebb energiaforrások megteremtése, a széles sávú, nagy teljesítményű hálózatok építése.

A biztos megjegyezte, hogy a régió hat országa közös piac létrehozását vállalta az EU felé tavaly novemberben. A régió felé meghatározott járványcsomag 3,3 milliárd euró értékű, az unió 3,3 millió adag vakcinát is biztosított a Nyugat-Balkánon élők számára.

"A Nyugat-Balkánnak a csatlakozás felgyorsítása érdekében további reformokat kell megvalósítania, elsősorban az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése, a működő piacgazdaság tekintetében" - mondta végül Várhelyi Olivér.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×