Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Egyedi módon kialakított tárgyalóterem a párizsi különleges esküdtszéken 2021. szeptember 2-án.  Kiemelt biztonsági intézkedések mellett kezdődik meg szeptember 8-án a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat várhatóan kilenc hónapig tartó pere. A minden idők legvéresebb franciaországi terrortámadásában a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára. A húsz vádlott között van a merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam is.
Nyitókép: MTI/AP/Francois Mori

Párizsi mészárlás - Salah Abdeslam mindenre válaszolt a bíróságon

Megkezdődött kedden a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozat vádlottjainak meghallgatása a párizsi törvényszéken.

Elsőként a terrortámadást végrehajtó kommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam válaszolt mintegy két órán át a merényletet megelőző életét illető kérdésekre. A fővádlott együttműködött, "kedves, nyugodt és segítőkész emberként" bemutatva korábbi önmagát.

A legvéresebb franciaországi terrortámadás perében a túlélők, az áldozatok hozzátartozói és a szemtanúk közül

2200-an vesznek részt civil felperesként,

közülük az elmúlt öt hétben több mint 350-en tettek tanúvallomást a hat évvel ezelőtt történtekről.

A következő négy napban a húsz vádlott közül még életben lévő 14-et hallgatja meg az esküdtszék a saját életükről, a személyiségükről, a gyerekkorukról, családi történetükről, az indítékaik pszichológiai okait keresve. Az iszlám vallás felé fordulásról és a vádpontokról részletesen majd csak 2022-ben hallgatják meg őket a várhatóan kilenc hónapig tartó eljárásban.

Az ábécé sorrendben kérdezett vádlottak közül a 32 éves Salah Abdeslamot szólította elsőként az esküdtszék elnöke a mikrofon elé. A világos inget, szürke kardigánt viselő vádlott levágatta a haját és a szakálla is rövidebb és rendezettebb, mint a per elején. Szeptemberben még feketébe öltözve az Iszlám Állam terrorszervezet katonájaként mutatkozott be. Miközben a korábbi kihallgatásain megtagadta a vallomástételt, a fővádlott ezúttal, ha röviden is, de

készségesen és udvariasan válaszolt a kérdésekre.

Elmondta, hogy 1989. szeptember 15-én Brüsszelben született marokkói bevándorló családban. Az esküdtszék kérdésére jelezte, hogy csak "egyetlen" állampolgársággal rendelkezik, mégpedig a franciával, miután a szülei először Franciaországba érkeztek vendégmunkásként, ott állampolgárságot kaptak, majd Brüsszelben telepedtek le, és ott alapítottak családot.

Apja harminc éven át villamosvezető volt, anyja háztartásbeli.

"A negyedik gyerek vagyok öt testvér közül. Három bátyám és egy húgom van. Mit szeretnének még tudni?" - mondta nyugodt hangon Abdeslam. Gyerekkorát "nagyon egyszerűnek" írta le, elmondása szerint megvolt mindene, ő maga nyugodt, kedves és segítőkész gyerek volt. Az is kiderült, hogy jó tanuló volt, leérettségizett, majd technikumot végzett, s 2009 és 2011 között másfél évig az apja mellett dolgozott szerelőként a brüsszeli tömegközlekedési vállalatnál (STIB), miközben taxisofőri vizsgára készült, sportolt, elsősorban focizott és küzdősportokat űzött.

Az esküdtszék elnöke jelezet, hogy Abdeslam barátnőjét tanúként beidézték, januárban hallgatják meg. A vádlott elmondta, hogy a támadás óta megszakadt köztük a kapcsolat. "És korábban voltak más viszonyai?" - kérdezte a bíró. Abdeslam egy ideig gondolkodott, majd azt válaszolta: "Erről nem szeretnék beszélni, ez egy kissé személyes".

Miután 2011-ben egy görbe este utáni, nem előre eltervezett betörési kísérlet miatt előzetes letartóztatásban volt öt hétig, elbocsátották a munkahelyéről. Abdeslam egyértelműen ekkorra helyezi a fordulópontot az életében.

Az esküdtszék elnöke emlékeztetett arra, hogy a betörést gyerekkori barátjával, Abdelhamid Abaaouddal, a 2015-ös terrortámadás operatív vezetőjével próbálta meg végrehajtani, de a rendőrség rajtakapta őket.

Az elbocsátását követően Abdeslam alkalmi munkákból élt, többször is elítélték ittasan vagy kábítószer hatása alatt elkövetett gyorshajtásért.

Időnként segített a bátyjának, Brahimnak, aki egy bárt működtetett. Őt kedvelte egyébként a legjobban a testvérei közül. Brahim Abdeslam a terrorkommandó egyik tagja volt, és öngyilkos merénylőként halt meg az egyik párizsi kávéházban.

A vádlottak padján ülők közül többen is szomszédjai voltak a fővádlottnak Brüsszel Molenbeek nevű negyedében, ahol barátokként nőttek fel.

"Molenbeek nagyon kicsi, mindenki ismer mindenkit. Időnként megittunk együtt valamint, vagy elmentünk együtt étterembe" - mondta Abdeslam.

Az esküdtszék elnöke idézte Abdeslam egyik bátyjának vallomását, aki szerit a vádlott "szeretett éjszakai szórakozóhelyekre, kaszinóba járni".

"Igen, korábban ilyen voltam" - ismerte el Abdeslam. "Belgiumban születtem, ott nőttem fel, szekularizált állami iskolába jártam. A nyugati értékek szerint neveltek, úgy éltem, ahogy megtanítottak Nyugaton élni. De nem táncoltam, nem igazán tudok táncolni" - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy mit tekint nyugati értékeknek, elmondta: "szabadosan élni, nem foglalkozni Istennel, azt csinálni, enni, inni, amihez kedve van az embernek".

A fogva tartását illetően elmondta, hogy a családja rendszeresen látogatja,

reggel és este egy-egy órát sportol.

Az esküdtszék elnöke felidézte, hogy eleinte sértegette a fegyőröket, "hitetleneknek, SS-nek és a társadalom szemétjének" nevezve őket, akik a jelentésükben paranoiásnak írták le, miután Abdeslam meg volt arról győződve, hogy meg akarják mérgezni. A vádlott nem kívánta kommentálni ezt az időszakot. Az esküdtszék elnöke megjegyezte, hogy 2019 óta nem történt incidens a börtönben, Abdeslam tisztelettudóan viselkedik.

Abdeslam ellen terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben elkövetett emberölés és emberölési kísérlet a vád. Rajta kívül további

13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján. A 130 áldozatot követelő merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadást.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×