Egy kiszivárgott dokumentum alapján számol be arról a BBC, hogy az érintett országok visszautasítják az ENSZ intézkedési ajánlásait mindössze néhány nappal az előtt, hogy a glasgowi COP26-csúcstalálkozón arra kérnék őket, hogy jelentős kötelezettségvállalásokat tegyenek az éghajlatváltozás lassítása és a globális felmelegedés 1,5 fokon tartása érdekében.

A kiszivárgott adathalmaz 32 ezer beadványból áll, amelyeket kormányok, vállalatok és más érdekelt felek nyújtottak be az IPCC tudóscsoportjának, amely az ENSZ jelentését állítja össze, és amelynek célja, hogy összegyűjtse a legjobb tudományos bizonyítékokat az éghajlatváltozás kezelésének módjáról. Ilyen jelentés 6-7 évente készül.

A kormányok ezen jelentések alapján határozzák meg a klímaváltozással kapcsolatos teendőket, és a BBC által áttekintett anyagban a legtöbb kormánytól származó javaslat konstruktív is. A dokumentumokat a Greenpeace UK oknyomozó újságírókból álló csoportja juttatta el a BBC-nek.

A szén mellett érvelnek

A beadványok közt a szaúdi olajminisztérium egyik tanácsadója azt követeli, hogy az olyan mondatokat, mint a "minden léptékben megvalósítandó, sürgős és gyorsított intézkedések szükségessége..." ki kell hagyni a jelentésből.

Egy magas rangú ausztrál kormánytisztviselő elutasítja azt a következtetést, hogy a széntüzelésű erőművek bezárása szükséges, annak dacára, hogy a szénfelhasználás megszüntetése a COP26 egyik kitűzött célja.

Szaúd-Arábia a világ egyik legnagyobb olajtermelője, Ausztrália jelentős szénexportőr.

Az indiai kormányhoz szorosan kötődő indiai Központi Bányászati és Tüzelőanyag-kutató Intézet egyik vezető tudósa arra figyelmeztet, hogy a szén valószínűleg még évtizedekig az energiatermelés fő forrása marad, mivel óriási kihívást jelent a megfizethető árú villamos energia biztosítása. India már most is a világ második legnagyobb szénfogyasztója.

Nem a kibocsátást csökkentenék

Számos ország a szén-dioxid föld alatti megkötésére és tartós tárolására szolgáló, új és jelenleg drága technológiák mellett érvel. Szaúd-Arábia, Kína, Ausztrália és Japán – mindannyian nagy fosszilis tüzelőanyag-termelők vagy -felhasználók –, valamint az olajtermelő országok szervezete, az OPEC támogatja a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást. A jelentés ehelyett inkább a szén-dioxid-mentes energiaforrásokat részesítené előnyben, ami ellen szintén tiltakozás bontakozott ki.

Ausztrália arra is kéri az IPCC tudósait, hogy töröljék a fosszilis tüzelőanyagok lobbistáinak az ausztrál és az amerikai éghajlat-védelmi intézkedések felhígításában játszott szerepére vonatkozó elemzést. Az OPEC ezen túl azt is kéri, hogy töröljék a "lobbiaktivizmus, a bérkiemelő üzleti modellek védelme, a politikai cselekvés megakadályozása" szöveget.

Csak vélemények ezek

Az IPCC szerint a kormányok észrevételei központi szerepet játszanak a tudományos felülvizsgálati folyamatban, de

a szerzők nem kötelesek beépíteni azokat a jelentésekbe.

Corinne le Quéré, a Kelet-Angliai Egyetem professzora, vezető éghajlatkutató azt mondja, hogy minden megjegyzést kizárólag tudományos bizonyítékok alapján ítélnek meg, függetlenül attól, hogy honnan származik.

"A tudósokra egyáltalán nem nehezedik nyomás, hogy elfogadják a megjegyzéseket. Ha a hozzászólások lobbiznak, ha a tudomány nem indokolja őket, akkor nem kerülnek be az IPCC jelentéseibe. Minél jobban átvizsgálják a jelentéseket, annál szilárdabbak lesznek végül a bizonyítékok, mert annál inkább a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményekre támaszkodva kerülnek bele az érvek" – mondja.

Védik a húst is

Brazília és Argentína, a világ két legnagyobb marhatenyésztő állama, a húsfogyasztás csökkentésének szükségessége ellen érvel. Olyan passzusokat töröltetnének, amelyek a növényi étrend klímasemlegesebb jellegét mutatják be, és a húst magas szénkibocsátású alapanyagnak nevezik.

Svájc észrevételeinek jelentős része a jelentés azon részeinek módosítására irányul, amelyek szerint a fejlődő országoknak támogatásra, különösen pénzügyi támogatásra van szükségük a gazdag országoktól a kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez. A 2009-es koppenhágai éghajlat-változási konferencián megállapodás született arról, hogy a fejlett országok 2020-ig évi 100 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában, amely célt még nem sikerült teljesíteni.

Az atomenergia mellett érvelnek

Több, főként kelet-európai ország szerint a jelentéstervezetnek pozitívabban kellene értékelnie az atomenergia szerepét az ENSZ éghajlati céljainak elérésében. India még ennél is tovább megy, és azt állítja, hogy majdnem minden fejezet az atomenergiával szembeni elfogultságot tartalmaz. Szerintük ez bevett technológia, amely néhány ország kivételével jó politikai támogatottsággal rendelkezik.

A Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia a jelentés egy olyan táblázatát bírálja, amely szerint az atomenergia az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja közül csak egynek a megvalósításában játszik pozitív szerepet. Azzal érvelnek, hogy az atomenergia pozitív szerepet játszhat az ENSZ fejlesztési menetrendjének nagy részében.