Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólal az ENSZ Közgyűlés 76. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2021. szeptember 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters/Eduardo Munoz

Vadászbombázókkal segítik az amerikaiak Törökországot

Washington F-16-os vadászbombázókat ajánlott fel Ankarának, miután az Egyesült Államok 2019-ben orosz védelmi rendszer vásárlása miatt kizárta Törökországot a modernebb F-35-ös harci gép fejlesztési programjából – derült ki Recep Tayyip Erdogan török elnök Isztambulban adott nyilatkozatából.

Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről, mielőtt nyugat-afrikai útra indult.

A török államfő felszólalásában azt mondta, hogy országa 1,4 milliárd dollárt fektetett az F-35-ös programba, és Ankara igyekszik elérni, hogy Washington visszatérítse az összeget. Az Egyesült Államok F-16-osokat ajánlott fel cserébe – közölte, majd jelezte, hogy megbeszélések folynak az ügyben, mindenekelőtt a védelmi minisztérium részéről.

"Ezzel kapcsolatban azt mondtuk, hogy fogadjuk el, bármilyen lépés is szükségeltetik országunk védelmi igényeinek kielégítése érdekében" – fogalmazott a török vezető.

Hozzátette: arra törekednek, hogy a már meglévő F-16-osok modernizálásával, valamint új F-16-osokkal fejlesszék a légiflottát.

Törökország 2019-ben Sz-400-as légvédelmi rendszert szerzett be Oroszországtól. A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, és válaszul kizárta Ankarát az F-35-ös vadászbombázó fejlesztési programjából, felfüggesztette a harci repülőgép eladását is Ankarának, illetve további szankciókat is kilátásba helyezett a jövőben. A török vezetés előzőleg száznál is több F-35-öst rendelt.

2020. december 14-én Washington újabb büntetőintézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

Erdogan szeptember végén a CBS amerikai tévécsatornának adott interjújában kijelentette: Ankara további Sz-400-as ütegeket szándékozik még vásárolni.

Szintén szeptember végén török újságíróknak arról is beszélt, hogy Ankara és Washington kapcsolatai nem jók. Rámutatott: a korábbi amerikai elnökökkel ellentétben Joe Bidennel sajnos nem indultak jól a kétoldalú kapcsolatok. A nyilatkozatban Erdogan az országaik között feszülő védelmi ipari vitát illetően leszögezte: az amerikai vezetésnek rendeznie kell a vitát, és reményét fejezte ki, hogy nem ellenséges, hanem baráti viszony jön létre a két NATO-szövetséges között.

Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×