eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron francia elnök részt vesz az amerikai kezdeményezésű, videokapcsolaton keresztül zajló nemzetközi klímavédelmi csúcstalálkozón a párizsi Elysée-palotában 2021. április 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA POOL/Ian Langsdon

A francia uniós elnökség a halálbüntetés globális eltörlését fogja szorgalmazni

Franciaország európai uniós soros elnöksége keretében kampányt fog indítani a halálbüntetés globális eltörlése érdekében - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök szombaton a halálbüntetés franciaországi eltörlésének 40. évfordulója alkalmából.

Mint mondta, Párizsban terveznek konferenciát tartani azon országok részvételével, ahol a büntetésnek ezt a legsúlyosabb fokozatát még alkalmazzák, esetleg alkalmazását felfüggesztették.

Macron beszélt arról is, hogy Franciaország, amely 2022 első felében fogja átvenni az Európai Unió soros elnökségét, ezen felül a nemzetközi közösséggel egy ENSZ határozatot fog kezdeményezni, kötelezővé téve az országoknak, hogy évente jelentsék a meghozott halálos ítéletek és a végrehajtott kivégzések számát.

Macron sajtótájékoztatóján részt vett Robert Badinter, Francois Mitterrand volt államfő igazságügyi minisztere, aki 1981-ben keresztülvitte a halálbüntetés eltörlést a francia parlamentben.

Franciaország a világon a 35. állam volt, ahol betiltották a halálbüntetést. Bár időközben számos más ország is csatlakozott, például Kínában, Iránban és az Egyesült Államokban továbbra is létezik ez a büntetési forma.

A nyugat-afrikai Sierra Leone pénteken jelentette be - két nappal a halálbüntetés elleni világnap (október 10-e) előtt -, hogy eltörli a halálbüntetést.

A francia közvélemény mindemellett felmérések szerint erősen megosztott a halálbüntetés kérdésében. A 2022-es francia elnökválasztáson Macron kihívójaként induló Eric Zemmour jobboldali publicista például jelezte, hogy általánosságban véve támogatja a halálbüntetést.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×