A szerda esti földrengés epicentruma a közép-dalmáciai Splittől 40 kilométerre, a boszniai határhoz közeli Trinjben volt. Tíz kilométeres körzetben csak kisebb károkról érkeztek bejelentések.

Ines Ivancic földrengéskutató az N1 hírcsatornának nyilatkozva elmondta: egész Horvátország szeizmikusan aktív, a tengermellék pedig rendkívül aktív terület. 1898-ban itt egy 8,9 erősségű földmozgás áldozatokat is követelt, és épületeket semmisített meg - hangsúlyozta, hozzátéve: a szerda estihez hasonló intenzitású földrengés nem számít ritkaságnak ezen a helyen: egy 4,6-os erősségűt 2018-ban, egy 4,7-es erősségűt pedig 2013-ban is mértek.

Másfél év alatt két nagyobb földrengés is sújtotta Horvátországot

A fővárosban és környékén tavaly március 22-én bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott, egy ember meghalt, és többen megsérültek. Az utórengések hónapokig tartottak. December 28-án és 29-én két erősebb - 5,2-es, illetve 6,3-es erősségű - földrengés Közép-Horvátországot rázta meg. A Petrinja és Sziszek közelében történt földmozgásoknak hét halálos áldozatuk és 28 sérültjük volt, az utórengések még most is tartanak.

A horvát parlament 2020 szeptember közepén fogadta el a földrengés utáni helyreállításról szóló törvényt, amelyet idén szeptemberben módosított, mert nem bizonyult elég hatékonynak. A jogszabályban túl alacsony beszerzési árakat határoztak meg, ezért egyetlen cég sem jelentkezett a kiírt pályázatokra. A lakossági kárbejelentést "túlbürokratizálták", és a rendezetlen tulajdonviszonyok is komoly gondot jelentettek a horvát sajtó szerint.

Az új törvényben a kormány kiigazította, és összhangba hozta a piaci árakkal a kivitelezési munkálatok árát, valamint meghosszabbította a kérvények beadási határidejét. Már nem kívánja meg a létesítmények jogszerűségének igazolását sem a pénzügyi támogatások megszerzéséhez.

A zágrábi Újjáépítési Alap szeptemberi jelentése szerint 12 997 lakossági kérvényből addig mindössze 2,3 százalék kapott engedélyt a felújításra.

Bár Szisze-Monoszló megyében gyorsabban halad a helyreállítás, még egyetlen új ház sem épült a horvát kormány támogatásával. Több százan várják jelenleg is a telet konténerekben és lakókocsikban.

A horvát területrendezési, építészeti és állami vagyonkezelő minisztérium honlapján megjelent adatok szerint a földrengés okozta károk 86 milliárd kunát tesznek ki Zágrábban és környékén, míg Sziszek-Monoszló megyében ez az összeg 41,6 milliárd kunára rúg, ami összesen 128 milliárd kuna (6101 milliárd forint) anyagi kárt jelent.

Horvátország 668,7 millió eurót (239,4 milliárd forint) kapott tavaly decemberben az EU Szolidaritási Alapjának forrásaiból a Zágrábban és környékén 2020 márciusában bekövetkezett földrengés pusztító hatásainak enyhítésére. További 786,1 millió eurót (281,5 milliárd forint) a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási alapból különített el Zágráb a földrengésben károsodott épületek felújítására, 180 millió dollárt (55,7 milliárd forint) pedig a Világbanktól vett fel kölcsön formájában.