eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
2019. október 30-i kép Florin Citu bukaresti szenátorról a román parlamentben. Klaus Iohannis államfő 2020. február 26-án Citut bízta meg kormányalakítással. Az eddig ügyvivő pénzügyminiszteri tisztséget betöltő 47 éves szenátor a kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik alelnöke.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Cîțu legyőzte Orbant

Florin Cîțu kormányfőt választotta elnökévé a román Nemzeti Liberális Párt.

Florin Cîțu kormányfőt választotta a következő négy évre elnökévé szombaton a román kormány vezető erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL).

A bukaresti Romexpo kiállítási központban tartott, feszült légkörű tisztújításon Cîțu 2878 szavazatot, ellenfele, a pártot négy éve vezető Ludovic Orban képviselőházi elnök 1898 voksot kapott.

Cîțu megválasztása előtti programbeszédében, amelyet csak nehezen tudott elmondani Orban híveinek hangoskodása miatt, a tettek embereként, a (korábban kormányon, most ellenzékben lévő) Szociáldemokrata Párt (PSD) legnagyobb ellenségeként jellemezte magát és a "liberális Románia" megteremtését ígérte.

Cîțu leszögezte: sosem fogja megtagadni a PNL és - a párt jelöljeként államfővé választott - Klaus Iohannis közti partnerséget és sosem fog a PSD-vel szövetkezni. Úgy vélekedett: Romániát csak szabadelvű eszmékkel lehet a tartós fejlődés útjára állítani, de a PNL-ben újításra van szükség és szerinte megválasztása által "szintet léphet" a párt, az ő személye lehet a garancia arra, hogy le tudja győzni a PSD-t a 2024-ben esedékes - európai parlamenti, önkormányzati, államelnöki- és parlamenti - választáson.

Ellenfele, Ludovic Orban a felbomlott jobbközép kormánykoalíció helyreállításának ígéretével kért a küldöttektől újabb négy évre bizalmat, arra utalva, a kormányból kilépett USR-PLUS szövetség egyértművé tette: nem fog visszatérni a koalícióba, amíg Citu a kormányfő. A választási eredmény kihirdetése után Orban azt mondta: hű marad liberális elveihez, de - korábbi ígéretéhez híven - hétfőn beterjeszti lemondását a képviselőház elnöki tisztségéről és "megszűnik minden partnerség" közte és - a miniszterelnök pártelnökké választását nyíltan támogató - Klaus Iohannis államfő között.

Orban 2017 nyara óta állt a párt élén, 2019 őszétől pedig több mint egy éven át a PNL által alakított kisebbségi kormányt vezette, miközben a parlamentben még vele szemben álló, szociáldemokrata többség volt. Orban tavaly decemberben mondott le a miniszterelnöki tisztségről, miután a PNL alulmaradt a parlamenti választásokon a PSD-vel szemben.

A PNL-nek Iohannis közreműködésével akkor sikerült egy jobbközép kormánykoalíciót megalakítania, az USR-PLUS-szal és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). Cîțu kormányfői kinevezését valójában az USR-PLUS provokálta ki, mivel decemberben nem fogadta el, hogy Orban legyen a koalíciós kormány miniszterelnöke. Orban kénytelen volt megelégedni a házelnöki tisztséggel, a PNL pedig az addigi pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Cîțu számára kért és kapott kormányalakítási megbízást.

A házelnöknél sokkal "láthatóbb", a koronavírus-járvány elleni védekezés során folyamatosan előtérben lévő, jelentős erőforrások felett döntő Cîțu érzékelhetően megerősödött a miniszterelnöki tisztségben. Cîțu - sokak szerint a PNL éléről államfővé választott Klaus Iohannis bíztatására - június elején jelentette be, hogy megpályázza a PNL elnöki tisztségét.

A PNL tisztújító kongresszusát a szeptember elején kirobbant kormányválság közepette rendezték meg, miután a miniszterelnökkel éles konfliktusba került USR-PLUS kilépett a kormányból és bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a Cîțu -kabinet ellen. Az USR-PLUS most már azt állítja: nem hajlandó visszatérni egy olyan koalíciós kormányba, amelynek Citu a miniszterelnöke.

A kongresszus utáni első televíziós interjúban Cîțu mégis azt állította: a válságból csak úgy lehet kilábalni, ha az USR-PLUS - saját tisztújítása után - belátja, hogy nem az általa is bírált PSD, illetve a vírustagadó, nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mellett van a helye, hanem abban a jobbközép kormánykoalícióban, amelyre tavaly az ország vezetését bízták a választók.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×