Infostart.hu
eur:
397.47
usd:
342.91
bux:
101306.73
2025. július 28. hétfő Szabolcs
Nyitókép: Pixabay

Hiába a klímavész, Ausztrália ragaszkodik a szénhez

Keith Pitt ausztrál erőforrás- és vízügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy az országban 2030-on túl is fognak szenet kitermelni és exportálni. A fejlett országok az évtized végére igyekeznek kivezetni a fosszilis energia használatát, így nagy vihart kavart a kijelentés. Európában is probléma a jelenség.

"Ennek a létfontosságú iparágnak a jövőjéről az ausztrál kormány fog dönteni, nem pedig egy külföldi szervezet, amely be akarja zárni azokat a bányákat, amelyek munkahelyek ezreit adják és a gazdaságunknak több milliárd exportdollárt jelent" - mondta Keith Pitt nyilatkozatában. Felsorolta, hogy a szén számos gazdasági előnyt hozott az ausztrál gazdaságnak, de a klímaválság témáját elkerülte. Hozzátette, hogy a szén közelgő kivezetését jelző számadatok erősen eltúlzottak, az energiaforrásjövője jóval 2030 után is biztosított.

"A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a szénfogyasztás Ázsia-szerte növekedni fog a következő évtizedben, hogy kielégítse az olyan országok energiaigényét, mint Kína, India és Dél-Korea. Ausztrália fontos szerepet játszik ennek a keresletnek a kielégítésében. A szén továbbra is több milliárd dollárnyi összeget fog termelni az állami és szövetségi kormányoknak, és közvetlenül több mint 50 000 ausztrálnak ad munkát" - fogalmazott a miniszter.

Saját érdekük lenne

Ausztrália a föld második legnagyobb szénexportőre, lakosainak karbonlábnyoma igen magas a szénipar miatt, írja a CNN. Az Európai Bizottság adatai szerint egy ausztrál átlagosan 17 tonna szén-dioxidot bocsát ki, míg a globális átlag kevesebb mint 5 tonna fejenként. A világ 176 új szénprojektje közül 79 Ausztráliában van a Fitch Solutions Global Mines Database szerint.

Pitt azt követően tette a nyilatkozatot, hogy az ENSZ klímaügyi megbízottja, Selwin Hart úgy fogalmazott, nem zajlik elég gyors ütemben a szén kivezetése a világon, ami klímakatasztrófához vezethet.

"Teljes mértékben értjük a szén és más fosszilis tüzelőanyagok szerepét Ausztrália gazdaságában, még akkor is, ha a bányászat az összes munkahelynek csak kis hányadát - körülbelül 2 százalékát - teszi ki. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy szélesebb körű, őszintébb és racionálisabb beszélgetést folytassunk arról, hogy mi áll Ausztrália érdekében, mert a lényeg világos:

ha a világ nem vezeti ki hamar a szénhasználatot, az éghajlatváltozás pusztítást fog végezni az ausztrál gazdaságban is, a mezőgazdaságtól a turizmuson át a szolgáltatószektorig.

De hasonló lesz a hatása az építőiparban, a lakásépítésben és az ingatlanszektorban is, hisz egy olyan országról beszélünk, ahol a túlnyomó többség a tengerparton vagy annak közelében él" - mondta Hart az Ausztrál Nemzeti Egyetemen hétfőn tartott videóbeszédében. Szerinte Ausztrália azzal, hogy ragaszkodik a szénhez, aszályoknak, árvizeknek, tüzeknek és hőhullámoknak teszi ki lakosságát. Hart elkerülhetetlennek nevezte a szén kivezetését.

Sok területen maradtak le

A széndioxid-kibocsátásért legnagyobb mértékben a szén a felelős, ezért az ENSZ az OECD országait, köztük Ausztráliát is az energiaforrás legkésőbb 2030-ban történő kivezetésére szólította föl. A legnagyobb szénbányászó és szenet felhasználó ország, Kína - amely nagyjából a világon kibányászott szénmennyiség felét állítja elő - is egyre komolyabb nyomás alatt áll a szén kivezetésével kapcsolatosan. Kutatók szerint a széndioxid-kibocsátást 45 százalékkal kell még ebben az évtizedben csökkenteni annak érdekében, hogy a felmelegedés az iparosodást megelőző időkhöz képest másfél foknál ne legyen nagyobb. Ha túllépjük a határt, annak katasztrofális éghajlati következményei lesznek.

Ausztrália vállalta, hogy 2030-ig 26-28 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös értékekhez képest. Július 31-ig ennél nagyobb vállalást vártak volna az országtól, de sok más államhoz hasonlóan ezzel elkésett. Még a novemberi COP26-találkozó előttre ígérik a hiány pótlását. Nem vállalta azt sem, hogy az évszázad közepére nettó nulla kibocsátást ér el, amit többek között az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság már megtett.

A fejlett világ nagy része megújuló energiaforrásokra áll át a villamosenergia-termelésben, míg

Ausztrália elektromos hálózata továbbra is szénfüggő.

A szenet még mindig széles körben használják világszerte a nehéziparban, például az acélgyártásban, ahol az olyan energiaforrások, mint a szél- vagy a napenergia, nem képesek kielégíteni az energiaigényeket. Az alternatívák, mint például a zöld hidrogén, fejlesztés alatt állnak.

Európában is probléma a jelenség

A kontinensen már nemigen építenek új szénerőműveket, a meglévőket azonban foglalkoztatási és rendszerbiztonsági okokból egy-két évig még lehet, hogy üzemeltetni kell, akkor is, ha nem termelik ki a változó költségeiket, mondta el korábban az InfoRádióban Szabó László, a Regionális Energia-gazdasági Kutatóközpont vezetője.

Ha egy erőmű importszénre épül, akkor egyértelműen látszik a működési költségeken, hogy ráfizetéses, de ha saját bányával üzemelnek, akkor az elsődleges számokból nullszaldó közeli kép is kirajzolódhat, mert a jelentős támogatások nem az erőműnél, hanem a bányafenntartásnál jelentkeznek: ez a helyzet Lengyelországban is, ahol ezért magas a szektor foglalkoztatottsági aránya, így

nehéz a leépítés kérdése úgy, hogy alternatívát is kínáljanak az ágazat dolgozóinak.

Az atomerőművek is kérdéses státuszúak: széndioxid-kibocsátásuk van, de alacsonynak értékelik azt, ezért hét uniós tagállam, köztük Lengyelország és Magyarország is az atomenergia figyelembevételét szorgalmazza az uniós klímapolitikában.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Apokaliptikus erdőtüzek pusztítanak Délkelet-Európában

Apokaliptikus erdőtüzek pusztítanak Délkelet-Európában

Tűz pusztít Törökországban, Görögországban, Albániában és Koszovóban is. A hőség, a szárazság és az erős szél több száz tűzoltót állít próba elé. A katasztrófa legsúlyosabb gócpontja jelenleg Törökország negyedik legnagyobb városánál, Bursánál található.

Balogh László: Budapesten az átlaglakás nemrég még luxusnak számított

Az albérletpiacon kisebb ütemben nőnek az árak, mint az eladó ingatlanoknál, de a felsőoktatási tanulmányaikat kezdők helyzete így sem könnyű –fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Balogh László. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője beszélt az Otthon Start program ingatlanpiaci hatásairól és arról is, hogy Magyarországon európai viszonylatban kiemelkedően nőttek az ingatlanárak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.29. kedd, 18:00
Ferencz Orsolya
űrkutatásért felelős miniszteri biztos
Megjelent a nyugdíjas élelmiszer-utalványról szóló rendelet

Megjelent a nyugdíjas élelmiszer-utalványról szóló rendelet

Hivatalossá vált: a kormány a Magyar Közlöny 88. számában kihirdette a 226/2025. (VII. 28.) Korm. rendeletet, amely részletesen szabályozza a nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára juttatandó 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány rendszerét. A jogszabály gyakorlatilag megerősíti a korábban ismertetett terveket, ugyanakkor részletes technikai szabályokat is tartalmaz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×