Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) kezet fog fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával Moszkvában 2021. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Voszkreszenszkij

Nagy lépések az orosz-fehérorosz integrációban

Még szorosabbra fűzi a kapcsolatokat Moszkva és Minszk.

Oroszország és Fehéroroszország megállapodott a két állam integrációjának mind a 28 szövetségi programjáról, köztük a "közös védelmi térség" kialakításáról is - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, miután fehérorosz kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával csaknem három és fél órán át tárgyalt a Kremlben.

"Huszonnyolc úgynevezett szövetségi programról van szó, amelyek célja Oroszország és Fehéroroszország jogszabályainak egységesítése a gazdaság különböző területein, a feltételek egyenlővé tétele a két ország gazdasági szereplői számára, az egységes pénzügyi és energiapiacok, a közlekedési tér, a közös ipar- és agrárpolitika kialakítása és végrehajtása. Ma elégedetten állapítom meg, hogy mind a 28 programról megállapodás született" - mondta Putyin.

Az orosz elnök emellett bejelentette, hogy az orosz gáz ára Fehéroroszország számára 2022-ben az ezer köbméterenként 128,5 dolláros folyó évi szinten marad. (Az ICE Futures tőzsdén csütörtök este a legközelebbi - októberi - TTF spot gáz futures árfolyama 696 dollár volt ezer köbméterenként.) Az orosz vezető szerint az elfogadott programok egy része a két ország adó- és vámjogszabályainak "harmonizációját", valamint az olaj- és kőolajtermék-piacok egységesítését célozza.

Közölte, hogy az Oroszország és Fehéroroszország Szövetségi Állama egységes gázpiacának létrehozásáról szóló megállapodást 2023. december 1-jéig fogják aláírni. A vezetők megvitatták az egységes monetáris politika kialakítását, a valutaszabályozást és a nemzeti fizetési rendszerek integrációját, valamint a "közös védelmi térség" létrehozását és "a Szövetségi Állam biztonságának garantálását". Lukasenka kijelentette, hogy a közös deviza kérdéséhez a jövőben még visszatérhetnek.

Putyin nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a két ország a későbbiekben közös parlamentet hoz létre.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a több mint húsz éve megkezdett integrációt a most elért megállapodással, a gazdasági alapok megteremtésével kellett volna elkezdeni. Kifejezte reményét, hogy az Oroszország és Fehéroroszország integrációjával járó "jelentős előnyöket" az egyszerű polgárok is érezni fogják.

"Az oroszok és a fehéroroszok egyenlő jogokat és lehetőségeket kapnak a gazdasági és társadalmi szférában" - mondta az orosz elnök.

Lukasenka a tárgyalás megkezdése előtt bejelentette, hogy a két kormány Minszkben pénteken még egyszer áttekinti a programokat, és kifejezte reményét, hogy az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam Legfelső Államtanácsa október végi ülésén véglegesíteni fogja azokat.

Putyin és Lukasenka idén immár ötödik alkalommal találkozott egymással. Az összes megbeszélést Oroszországban tartották. Az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam létrehozásáról szóló első megállapodást 1991-ben írták alá.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×