Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök a Németország oltóanyag-ellátásáról és a koronavírus-járvány elleni nemzeti oltási stratégiáról rendezett videokonferencia utáni sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2021. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Action Press pool/Henning Schacht

Aligha lesz másodhegedűs a német kormányban a CDU-CSU

A keresztényszociális párt elnöke szerint nem lesz újabb ciklus a szociáldemokratákkal, ha a baloldal győz.

Nem valószínű a két legnagyobb politikai erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) 2013-ban kezdett közös kormányázásának folytatása Németországban, ha az SPD győz a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti választáson (Bundestag) - mondta a bajor CSU elnöke.

Markus Söder a Deutschlandfuk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége egy újabb választási győzelem esetén azért dolgozna, hogy stabil kormánya legyen Németországnak.

Így a szövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt és az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Die Linke (Baloldal) kivételével valamennyi parlamenti erővel tárgyalnának a kormányzati együttműködés lehetőségéről.

A szociáldemokraták viszont győzelmük esetén mindent elkövetnének azért, hogy elkerüljék az újabb koalíciót a CDU/CSU-val, és "másmilyen" kormánya legyen az országnak. Ezért minden választónak számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy egy baloldali koalíció veszi át Németország vezetését - fejtette ki a CSU-elnök bajor tartományi miniszterelnök.

Kiemelte, hogy az adóemelésről szóló baloldali tervekkel szemben csökkenteni kell a német gazdaság derékhadát adó közepes méretű vállalkozások terheit, és a védelmi költségvetés növelését ellenző baloldali állásponttal szemben kulcsfontosságú Németország külső biztonságának megerősítése. Az SPD egyik lehetséges partnerére, a Zöldekre utalva hozzátette, hogy az éghajlat védelméért folytatott küzdelemben nem szorulhat háttérbe a jólét megőrzése.

A CDU/CSU választói támogatottságának folyamatos csökkenését jelző közvélemény-kutatási adatokról elmondta, hogy nem szabad minden felmérést készpénznek venni, de pártja és a szövetség közös kancellárjelöltje, az Armin Laschet vezette CDU valóban "súlyos helyzetben" van, hiszen az adatokból kibontakozik egy trend, méghozzá egy lefelé tartó trend.

Azonban szeptember 26-ig van még esély megfordítani ezt a trendet - mondta Markus Söder.

Szerdai német sajtóértesülések szerint a CSU vezetése a kampányhajrára azt tervezi, hogy az eddiginél is határozottabban követik az utóbbi napokban bevetett új stratégiát, amelynek lényege a törzsszavazók mozgósítása a baloldali fordulat, különösen a Baloldal kormányra kerülésének lehetőségére hivatkozva.

Az SPD kancellárjelöltje, Olaf Scholz az ARD országos köztelevízió kedd esti választási fórumán a lehetséges koalíciókról elmondta: azt tartaná a legjobbnak, ha a CDU/CSU a következő törvényhozási ciklusban ellenzékben "pihenné ki" a kormányon töltött utóbbi 16 év megpróbáltatásait. Ismét kifejtette, hogy leginkább a Zöldekkel alakítana kormányt. Ugyanakkor ismét nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy pártja a Baloldallal is együttműködik.

A legutóbbi felmérések szerint

az SPD a szavazatok 24-26 százalékát gyűjtheti össze a Bundestag-választáson, a CDU/CSU pedig 19-20 százalékos eredménnyel a második helyen végezhet.

A Zöldek 17-19 százalék körül állnak. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12-13 százalékára számíthat, az AfD a szavaztok 11 százalékát gyűjtheti össze, az SPD-től balra álló Baloldal 6 százalék körüli eredménnyel végezhet. Így az eddigi kettő helyett valószínűleg három partnerre lesz szükség parlamenti többségre támaszkodó kormány alakításához.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×