A halálesetek fele uniós országokban, köztük Magyarországon, Olaszországban és Romániában következhetett be a CEE Bankwatch Network és az Energiaügyi és Levegőtisztasági Kutatóközpont jelentése szerint. Hazánk tavaly a harmadik leginkább érintett ország volt, az adatok szerint közel 400 haláleset következhetett be Magyarországon a szennyezés miatt. Csak Olaszországban és Szerbiában tudott ez több kárt okozni, ahol majdnem 600 ember halhatott meg ugyanezen okokból kifolyólag, tudósít a Euronews.

Az unió is felelős lehet

A szennyezés olyan erőművekből származik, amelyek Szerbiában, Koszovóban, Bosznia és Hercegovinában, Észak-Macedóniában és Montenegróban túllépik a szennyezési határértékeket, vagy az üzemidőre vonatkozó törvényes határértékeket.

A jelentés szerzői szerint az egészségügyi költségek mellett az EU is viseli a felelősség egy részét, mivel nettó villamosenergia-importőr a régióból.

A jelentés szerint ezekben az országokban az energiatermelés mintegy 300-szor kéndioxid-gazdagabb, mint az EU-ban. Ennek az anyagnak hatása az emberi egészségre igen jelentős.

• A Nyugat-Balkánról származó villamos energia az unió villamosenergia-fogyasztásának mindössze 0,3 százalékát teszi ki,
• de mivel a termelésük annyira gazdag kén-dioxidban, a kis százaléknyi energia előállításának a kéndioxid-kibocsátása az EU összes erőművének teljes kibocsátásának a felét tette ki tavaly.

Nem otthon okozzák a nagy bajt

A Comply or Close, azaz felelj meg vagy zárj be címet viselő jelentésben a kutatók tudományos módszertant használtak a halálozási kockázat növekedésének kiszámításához a légszennyezettség növekedésének esetén. Előrevetítették, mi történne, ha egy területen megszűnne a szénerőművek kibocsátása, majd ezt népességi adatokkal és országos szintű adatokkal kombinálva kiszámították a szénerőművek kibocsátásának tulajdonítható halálesetek számát.

A jelentés szerint 2018 és 2020 között közel 19 000 haláleset következett be a szénerőművek miatt, ennek több mint fele,

10 800 haláleset uniós országokban történt.

Mintegy 30 százalék, 6500 eset következett be helyben, a fennmaradó rész pedig az EU-n kívüli szomszédos országokban.

"Azoknak a nyugat-balkáni kormányoknak, amelyek még nem tették meg, meg kell határozniuk a szénhasználat sürgős kivonásának időpontját. Azokban az erőművekben, amelyeket nem lehet azonnal bezárni, a kormányoknak az életek megmentése érdekében korlátoznia kell az üzemidőt, amíg a kibocsátási normák nem teljesülnek. Ezzel párhuzamosan sürgősen növelni kell az energiahatékonysági intézkedésekbe és a megújuló energiába történő beruházásokat, és az összes érintett érdekelt féllel, különösen az érintett közösségekkel közösen ki kell dolgozni a szénmunkások és a közösségek számára az igazságos átmenet terveit" – mondta Davor Pehchevski, a CEE Bankwatch Network balkáni légszennyezési kampányának koordinátora.

A pandémia alatt is nőtt kibocsátásuk

A kutatók szerint a kibocsátás a pandémia ideje alatt sem csökkent ezekben az erőművekben, sőt, növekedett. Az erőművek szerepelnek az országok nemzeti kibocsátáscsökkentési terveiben, amely lehetővé teszi számukra, hogy az 1992 előtt épült erőműveket 2027-ig szigorú feltételek mellett tovább működtessék.

E feltételek közé tartozik a különböző szennyező anyagok mennyiségének éves felső határa, valamint az évi 20 000 üzemórára vonatkozó korlátozás.

A jelentés szerint 2018-ban és 2019-ben az érintett szénerőművek mintegy hatszor annyi kén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyi megengedett, 2020-ban pedig 6,4-szer annyit, és porkibocsátásuk is meghaladta lehetőségeiket.