Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Vendégek egy jeruzsálemi kávézó teraszán 2021. március 7-én, amikor Izraelben megkezdődik a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások utáni nyitás utolsó, harmadik szakasza. Ennek keretében többek között kinyithatnak a vendéglátóhelyek.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Izrael: az oltás önmagában nem nyújt elég védelmet a maszkok viselése nélkül

A magas átoltottságú országban rohamosan terjed a delta variáns, miközben a lehető legkevesebb korlátozással próbálják visszaszorítani a koronavírus-járvány negyedik hullámát. Jó előre közzéteszik, milyen intézkedésekkel nyithatnak meg az iskolák. Görögország is visszakerülhet a karanténkötelezettek listájára.

"Amikor a világ az erősen fertőzöttre, pirosra vált, az izraeli kormány célja a megszokott élet és a napi rutintevékenységek fenntartása" - hangsúlyozta Naftali Bennett miniszterelnök a kormány szokásos heti ülésének kezdetén a Jediót Ahronót című újság hírportálja, az ynet hétfői beszámolója szerint. Izraelben minél kevesebb korlátozással próbálják visszaszorítani a koronavírus-járvány negyedik hullámát.

Az új típusú koronavírus delta változatának rohamos izraeli terjedése miatti kormányülésen Bennett bejelentette: a közeljövőben ismertetik a szeptember elsejei tanévkezdés terveit, hogy az iskolák időben felkészülhessenek a koronavírus-járvány miatti különleges követelmények teljesítésére.

"Fő célunk a zökkenőmentes tanévnyitás" - mondta Bennett. "Olyan évet éltünk át, amelyben elsőként az oktatás szenvedett károkat, és azt láttuk, hogy a diákok milliói fizetik meg ennek az árát otthon, a zoom előtt hervadozva"- tette hozzá.

Még mindig nem oltottak be több mint egymillió, tizenkét évesnél idősebb izraelit. A kormányfő szerint ők veszélyeztetik önmagukat, a családjukat, a környezetük megélhetését és a tanév megkezdését is. Az oltóhelyek felkeresésére szólította fel őket.

Bennett azt is kifejtette, hogy

az oltás önmagában nem nyújt elég védelmet a maszkok viselése nélkül.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány döntései nem ajánlások, hanem kötelező érvényűek és a rendeletek megszegőit megbírságolják.

Az új esetek tizede származik külföldről

Noha a kormány azt kérte az izraeliektől, hogy a járvány miatt csakis feltétlenül indokolt esetben utazzanak külföldre, szombaton és vasárnap is zsúfolt sorok várakoztak a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren az indulásra várva, valamint az érkezési oldalon a teszteknél. Az utóbbi hetek új fertőzöttjeinek az egytizede külföldön kapta el a koronavírust.

Az egészségügyi minisztérium egyelőre nem javasolja a repülőtér bezárását, viszont az úgynevezett "zöld címke" bevezetését szeretnék azokon a helyeken, ahol száznál többen gyülekeznek. Ez azt jelentené, hogy ott csakis az oltással védettek, a felgyógyultak és a friss negatív tesztet felmutatók léphetnek be.

Egyre több országból az oltott izraeliek is csak két negatív teszttel és egyhetes karantén után térhetnek vissza, s

a minisztérium Görögország felvételét sürgeti a listára.

Számos országba - Üzbegisztánba, Argentínába, Fehéroroszországba, Brazíliába, Dél-Afrikába, Indiába, Mexikóba és Oroszországba - egyáltalán nem szabad beutazniuk izraelieknek. Aki mégis megteszi, súlyos pénzbüntetésre számíthat.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×