Az Európai Bizottság legutóbbi oltási jelentéséből kitűnt, hogy miközben szakértők az év elején a 70 százalékos beoltottságot tekintették a társadalmi védettséghez szükséges szintnek, igen sok helyen jelentős mértékben elmaradnak még ettől.

Belgiumban és Hollandiában például július elejére a kétszeri oltottság még nem érte el az 50 százalékos szintet. Németországban és Franciaországban ugyanez alig haladja meg a 40 százalékot, Csehországban és Szlovákiában pedig az teljes oltottak aránya 40 százalék alatt van. Már-már reménytelennek tetsző a helyzet Bulgáriában, ahol csak 15 százalék kapta meg mindkét vakcinát, és alig jobb a helyzet Romániában, ahol egyharmadot sem éri el arányuk.

Az okok különbözőek, van, ahol az elmaradások mögött hatósági ügyetlenség áll, de még jellemzőbb az állampolgári passzivitás, netán kifejezett megtagadás. A jelenség különösen a fiatalok körében számít aggasztónak, mert körükben kiemelkedően magas az oltatlansági arány, miközben a legintenzívebb társasági életet éppen ők élik.

A hét elején Emmanuel Macron francia és Kiriakosz Micotakisz görög elnök mindezek láttán is jelentette be, hogy

rendeleti úton kötelezővé teszik az oltást az egészségügyben,

jelezve egyúttal, hogy egy sor program és létesítmény csak védettségi igazolással lesz látogatható. (Franciaországban ez utóbbiak közé tartoznak majd egyebek között az éttermek, a kávézók, a mozik és fesztiválok, a távolsági vonatok és repülők, meg nem mellesleg a kórházak is.)

A francia elnök nem állt meg itt, egyúttal pénzbüntetést is kilátásba helyezett azoknak, akik az erre kötelezett tevékenységi körből szeptember közepéig nem veszik fel a hivatalosan elfogadott vakcinák valamelyikét. Görögországban ugyanezért az állásukat veszélyeztetik az együtt nem működő alkalmazottak. Az országban amúgy a közelmúltig volt, ahol „pénzjutalmat” kapott, aki elment oltásra. Azonban láthatóan ez sem segített – jött tehát a kényszerítés.

Hasonló intézkedés már korábban érvénybe lépett Olaszországban, és ezek rendszeresítéséről beszélt a szerb államfő is, miközben a német kancellár általában tartotta szükségesnek – egyelőre kényszerítő körülmények nélkül – a beoltottság sürgős növelését.

Szakértők megjegyzik, hogy mindez arra utal, hogy

a politikai vezetés az európai államok többségénél láthatóan növekvő mértékben aggódik,

hogy miközben most már vakcina van elég, ám az emberek vonakodása a szerek felvételétől meghiúsíthatja a népesség szükséges arányú beoltottságát.

Enélkül viszont a társadalmak sebezhetősége is nagyobb marad újabb vírusvariációk megjelenésével szemben, ami egyszerre jelent közegészségügyi kockázatot, és nem utolsó sorban a járvány megfékezésére tett politikai, hatósági intézkedések – valamint jelentős ráfordítások – eredményességét is alááshatják így.

A kialakult helyzetről beszámoló sajtótudósítások ugyanakkor visszatérően idéznek véleményeket a szkeptikus oldalról is. Mint a brüsszeli EUobserver által megszólaltatott 22 éves párizsi diák, aki a hagyományos francia szabadságjogokra hivatkozva minősítette elfogadhatatlannak, hogy bárkit oltásra lehessen kötelezni.

De megszólalt francia ápolónő is, aki szakmabeliként tartotta indokolatlannak az intézkedést, arra hivatkozva, hogy szerinte továbbra is úgymond nagyon kevés tényszerű információ áll rendelkezésre az új szérumokról ahhoz, hogy ennek felvétele büntetőjogi kötelezettséggé válhasson.

Akadnak szakmai ellenérdekeltségek is: a párizsi vendéglátóipar képviselői például legalábbis halasztást szeretnének elérni – láthatóan minimum a nyári turistaszezon végéig –, attól tartva, hogy a különböző módon védett vagy csak részben védett leendő külföldi vendégeik áldozatául eshetnek a megnövelt szigornak.

A szkeptikusok körében amúgy sokan hivatkoznak olyan elvi háttérre is, mint a strasbourgi Európa Tanács 47 tagország által elfogadott januári nyilatkozata, amelyik elvi alapon minősítette elfogadhatatlannak, hogy bárkit oltásra kötelezhessenek, illetve, hogy oltás híján bárkit hátrányos megkülönböztetés érhessen. Igaz, ez még a harmadik hullám tavaszi kiteljesedése és a delta variáns nyári megjelenése előtt volt.

Az ilyen és hasonló megnyilvánulásokra is válaszul jelentette ki azt a görög miniszterelnök hétfői beszédében, hogy „nem fogjuk néhány kétkedő miatt újra lezárni az országot”.

Megfigyelők megjegyzik, hogy szerencsére akadnak biztató jelek is. A francia elnök határozott bejelentésére válaszul például

24 órán belül több mint 1,3 millió ember online regisztrált oltásra,

ami a járvány történetében elért eddigi legmagasabb bejelentkezési arány volt.
Az ok sokak szerint nyilvánvaló: ha az oltások értelme nem is győzte meg őket, a közösségi programokból és terekből való kirekesztettség lehetősége elég ösztönzőnek bizonyult.