Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
336.81
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke sajtóértekezletet tart a közszolgálati és sportminisztérium bécsi épületében 2019. május 18-án. Strache az előző estén kirobbant korrupciós botrány miatt bejelentette, hogy lemond az alkancellári és a pártelnöki tisztségről. A 49 éves politikus Norbert Hofer közlekedési, innovációs és technológiai minisztert javasolta az alkancellári posztra.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Elkezdődött a Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár elleni első per

Ebben egy ismerőse magánklinikáját érintő jogszabály-módosítás ügyében vádolják azzal, hogy megvesztegették.

A volt alkancellárnak korrupciós vádak miatt kell bíróság elé állnia. A konkrét per tárgya feltételezett befolyással üzérkedés, "törvénymódosítás elősegítése megvesztegetés révén" egy bécsi magánklinikával összefüggésben. Strache mellett a klinika üzemeltetője, Walter Grubmüller ellen is vádat emeltek vesztegetés miatt.

Strache és az egykori - szerencsejátékban is érdekelt - autóversenyző régről ismerik egymást. Állítólag a volt pártelnök már a 2017-es néppárti és szabadságpárti koalíciós tárgyalásokkor azért szállt síkra, hogy Grubmüller klinikáját felvegyék a magánkórházakat támogató finanszírozási alapok listájára. Ez később meg is történt, a klinika bekerült a kedvezményezettek körébe, és ezáltal közvetlenül a társadalombiztosításon keresztül tudott szolgáltatásokat elszámolni.

A szóban forgó törvénymódosítás a gyanú szerint azután valósult meg, hogy Strache megkérdezte Grubmüllert, hogy melyik törvény lenne számára a klinika szempontjából a legfontosabb.

Az osztrák gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) szerint egyértelműen bizonyítja a megvesztegetés tényét, hogy Grubmüller tízezer eurót adományozott az FPÖ-nek.

Strache ártatlannak vallotta magát. Ügyvédje, Johann Pauer az első tárgyalási napon kifejtette, hogy védence a hivatalából kifolyólag mindig is ki volt téve megvesztegetéseknek, de ezek a kísérletek egyetlen esetben sem vezettek eredményre nála. Hozzátette, már az "Ibiza-videóban" is látható, hogy a volt alkancellárt nem lehet megvenni, hiszen a végén azt mondja: "Na, most akkor álljunk fel, és menjünk." Az ügyvéd hangsúlyozta továbbá, hogy "Strache nem adományokból alakítja ki a programját, hanem az adományozók adakoznak egy programért." Egyértelműen kijelentette, hogy védence nem megvesztegethető.

Grubmüllert testvére, Helmut Grubmüller képviseli az ügyben. Az ügyvéd kijelentette, hogy az osztrák gazdasági kamarában "olyan hatalmasságok ülnek, akik mindig is ellene voltak annak, hogy a klinikát felvegyék a magánkórházakat támogató finanszírozási alapok listájára, mert ez sértette az érdekeiket".

A klinika igazgatója akkoriban a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) tagja volt, és állítólag dacból adakozott FPÖ-nek, mert úgy érezte, ott legalább megértik a kérését.

Elmarasztaló ítélet esetén a vádlottak hat hónap és öt év közötti szabadságvesztéssel sújthatók.

Strache az úgynevezett Ibiza-videó miatt kényszerült távozni a kormányból és az FPÖ éléről is. A 2017-ben, rejtett kamerával készített felvételeken a politikus, későbbi alkancellár kétes pártadományokról beszélt egy magát egy orosz üzletember unokahúgának kiadó nőnek. A felvételek 2019-es nyilvánosságra kerülése végső soron a koalíciós kormány bukásához és új választásokhoz vezetett.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×