Infostart.hu
eur:
353.8
usd:
309.27
bux:
143587.15
2026. július 7. kedd Apollónia
Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke a varsói parlamentben 2020. április 3-án, miután az egyik kisebbik koalíciós partner, az Egyezmény (PG) párt elnöke azzal a javaslattal állt elő, hogy két évvel halasszák el az államfőválasztást. A május 10-re kiírt választás elhalasztását eredetileg az ellenzéki pártok követelték a koronavírus-járványra hivatkozva, Kaczynski viszont az eredeti időponthoz ragaszkodik, mondván levélszavazatokkal is biztonságos a választás lebonyolítása.
Nyitókép: MTI/PAP/Radek Pietruszka

Újraválasztották Jaroslaw Kaczynskit, a lengyel Jog és Igazságosság párt elnökét

A 72 éves vezető Lengyelország legbefolyásosabb politikusának számít. Többször megerősítette, hogy újraválasztása esetén ez lesz az utolsó pártelnöki időszaka, többet nem vállal.

Elsöprő többséggel újraválasztotta szombaton a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt kongresszusa Jaroslaw Kaczynski pártelnököt.

Ryszard Terlecki, a PiS frakcióvezetője, a szejm alelnöke sajtóértekezletén közölte, hogy 1245 küldött támogatta a pártelnök újraválasztását, 18-an szavaztak ellene, és öten tartózkodtak.

Jaroslaw Kaczynski 2003 januárja óta tölti be megszakítás nélkül a nemzeti konzervatív párt elnöki tisztét. Ikertestvérét, a későbbi államfőt, Lech Kaczynskit váltotta a tisztségben, aki 2001-2003 között volt a PiS elnöke. A pártelnöki megbízatás 4 évre szól.

A 72 éves vezető Lengyelország legbefolyásosabb politikusának számít. Többször megerősítette, hogy újraválasztása esetén ez lesz az utolsó pártelnöki időszaka, többet nem vállal. Ezt az újraválasztását követő beszédében is megerősítette.

Aláhúzta: a lengyelországi életszínvonal az utóbbi időben elkezdte megközelíteni Nyugat-Európáét, és esély van arra, hogy a különbséget a következő években, a PiS vezette koalíció kormányzása alatt véglegesen ledolgozzák.

A tisztújító kongresszust megnyitó délelőtti beszédében Kaczynski összefoglalta a PiS sikereit, de beszélt azokról a hibákról is, amelyek kiküszöbölése nélkül nincs esély a következő választási győzelemre. Ebben az összefüggésben említette a párton belüli ellentéteket, valamint a nepotizmust, mely szerinte nem túl széles körű, de "az ellenzék malmára hajtja a vizet".

Utalva a nemrég meghirdetett országfejlesztő kormányprogramra, a Lengyel Megállapodásra, aláhúzta: ennek köszönhetően

a jelenlegi évtized végén, a következő elején Lengyelország életszívonal tekintetében elérheti az Európai Unió átlagát, néhány évvel később pedig a gazdagabb uniós országok szintjére is kerülhet.

Bejelentette a vidék, a mezőgazdaság fejlesztését célzó új program kidolgozását is.

Megemlítette a média szerepét is a kormányprogramok népszerűsítésében, úgy ítélve meg, hogy a túlsúlyban lévő kormányellenes irányultságú lengyel sajtó álhíreket terjeszt, és hatással van a párt népszerűségére, amely csökkent a legutóbbi választási eredményekhez képest.

Kijelentette, hogy

elszántan törekszik a pártot gyengítő "kis válságok" leküzdésére, a választási győzelemre.

A következő parlamenti választás 2023-ban esedékes Lengyelországban.

A legutóbbi, 2019-es választásokon a PiS a voksok 43,6 százalékát szerezte meg. Júniusi felmérésekben átlagosan 36,5 százalékos támogatottsága volt, vagyis 15 százalékkal több, mint a jelenleg második legkedveltebb tömörülésnek, a Polska 2050 pártnak.

Címlapról ajánljuk

Megfelel-e a jogállamiság követelményeinek - Sulyok Tamás dokumentuma nyilvánosságra került

Közzétette a köztársasági elnök a Velencei Bizottságnak küldött beadványát hétfőn. A Sándor-palota a honlapján olvasható 22 oldalas angol nyelvű dokumentumban Sulyok Tamás azt kéri a testülettől, hogy mondja ki: összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal az a tervezett alkotmánymódosítás, amely idő előtt megszüntetné a köztársasági elnök megbízatását és jogszerű-e egy olyan alkotmánymódosítás, amely kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×