Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.76
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke a varsói parlamentben 2020. április 3-án, miután az egyik kisebbik koalíciós partner, az Egyezmény (PG) párt elnöke azzal a javaslattal állt elő, hogy két évvel halasszák el az államfőválasztást. A május 10-re kiírt választás elhalasztását eredetileg az ellenzéki pártok követelték a koronavírus-járványra hivatkozva, Kaczynski viszont az eredeti időponthoz ragaszkodik, mondván levélszavazatokkal is biztonságos a választás lebonyolítása.
Nyitókép: MTI/PAP/Radek Pietruszka

Újraválasztották Jaroslaw Kaczynskit, a lengyel Jog és Igazságosság párt elnökét

A 72 éves vezető Lengyelország legbefolyásosabb politikusának számít. Többször megerősítette, hogy újraválasztása esetén ez lesz az utolsó pártelnöki időszaka, többet nem vállal.

Elsöprő többséggel újraválasztotta szombaton a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt kongresszusa Jaroslaw Kaczynski pártelnököt.

Ryszard Terlecki, a PiS frakcióvezetője, a szejm alelnöke sajtóértekezletén közölte, hogy 1245 küldött támogatta a pártelnök újraválasztását, 18-an szavaztak ellene, és öten tartózkodtak.

Jaroslaw Kaczynski 2003 januárja óta tölti be megszakítás nélkül a nemzeti konzervatív párt elnöki tisztét. Ikertestvérét, a későbbi államfőt, Lech Kaczynskit váltotta a tisztségben, aki 2001-2003 között volt a PiS elnöke. A pártelnöki megbízatás 4 évre szól.

A 72 éves vezető Lengyelország legbefolyásosabb politikusának számít. Többször megerősítette, hogy újraválasztása esetén ez lesz az utolsó pártelnöki időszaka, többet nem vállal. Ezt az újraválasztását követő beszédében is megerősítette.

Aláhúzta: a lengyelországi életszínvonal az utóbbi időben elkezdte megközelíteni Nyugat-Európáét, és esély van arra, hogy a különbséget a következő években, a PiS vezette koalíció kormányzása alatt véglegesen ledolgozzák.

A tisztújító kongresszust megnyitó délelőtti beszédében Kaczynski összefoglalta a PiS sikereit, de beszélt azokról a hibákról is, amelyek kiküszöbölése nélkül nincs esély a következő választási győzelemre. Ebben az összefüggésben említette a párton belüli ellentéteket, valamint a nepotizmust, mely szerinte nem túl széles körű, de "az ellenzék malmára hajtja a vizet".

Utalva a nemrég meghirdetett országfejlesztő kormányprogramra, a Lengyel Megállapodásra, aláhúzta: ennek köszönhetően

a jelenlegi évtized végén, a következő elején Lengyelország életszívonal tekintetében elérheti az Európai Unió átlagát, néhány évvel később pedig a gazdagabb uniós országok szintjére is kerülhet.

Bejelentette a vidék, a mezőgazdaság fejlesztését célzó új program kidolgozását is.

Megemlítette a média szerepét is a kormányprogramok népszerűsítésében, úgy ítélve meg, hogy a túlsúlyban lévő kormányellenes irányultságú lengyel sajtó álhíreket terjeszt, és hatással van a párt népszerűségére, amely csökkent a legutóbbi választási eredményekhez képest.

Kijelentette, hogy

elszántan törekszik a pártot gyengítő "kis válságok" leküzdésére, a választási győzelemre.

A következő parlamenti választás 2023-ban esedékes Lengyelországban.

A legutóbbi, 2019-es választásokon a PiS a voksok 43,6 százalékát szerezte meg. Júniusi felmérésekben átlagosan 36,5 százalékos támogatottsága volt, vagyis 15 százalékkal több, mint a jelenleg második legkedveltebb tömörülésnek, a Polska 2050 pártnak.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×