Infostart.hu
eur:
400.29
usd:
341.99
bux:
99542.1
2025. július 9. szerda Lukrécia
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Janez Jansa szlovén és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (b-j) beszélget a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián 2020. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Már az eurójuk szimbólumáról szavaznak a horvátok

Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót az országban – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén.

"Az euróövezetbe való belépés olyan kötelezettség, amelyet Horvátország az EU-csatlakozási szerződéssel vállalt " – közölte Plenkovic, hozzátéve, hogy az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára.

Kiemelte többek között, hogy eltűnik az árfolyamkockázat és az átváltás költségei, csökken a kamatláb és nő a befektetések száma, továbbá megnő a lehetősége a tőkepiaci finanszírozásnak, valamint két szinttel emelkedhet az ország hitelminősítése. Hozzátette még: a csatlakozás megkönnyíti az exportot is és a turisták érkezését az euróövezeti országokból.

Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke elmondta: péntektől az euro.hr oldalon

lehet szavazni arról, milyen nemzeti szimbólumok díszítsék majd a horvát euró érméket.

Öt motívum közül választhatnak a horvát állampolgárok, ezek

  • Dubrovnik városa,
  • Horvátország térképe,
  • a piros-fehér kockás horvát sahovnica,
  • a Galgolíta írás és
  • a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) nemzeti valuta szimbóluma.

Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Címlapról ajánljuk
Vádalku: lehetetlen feltételt szabott Robert Fico merénylője
Tudósítónktól

Vádalku: lehetetlen feltételt szabott Robert Fico merénylője

Lobbanékony természet, és hajlamos az agresszivitásra Juraj Cintula, aki tavaly májusban merényletet követett el Robert Fico szlovák kormányfő ellen. „A bűncselekmény idején személyiségzavar volt megfigyelhető nála, de tudatában volt annak, mit tesz, és önkontrollját megőrizte. Tisztában van azzal, hogy bűncselekményt követett el” – áll a törvényszéki szakértők vádlottról készített, a bírósági tárgyalás első napján felolvasott pszichiátriai jelentésében. A vádlott azt mondta, hajlandó lenne 12 évet leülni a kormányfő elleni merényletért.

Rosszabbodott a helyzet a Normafán, kérést intéztek a látogatókhoz

Az eső és a szélvihar együtt jelentős pusztítást végez.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.09. szerda, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Itt a történelmi csúcs a német tőzsdén

Itt a történelmi csúcs a német tőzsdén

Izgalmas napokat élünk a tőzsdéken, elsősorban az amerikai vámbejelentések vannak most a befektetők figyelmének központjában: legfrissebb fejleményként Donald Trump 50%-os importvámot jelentett be a rézre, ennek hatására el is szállt az eszköz árfolyama. Ennél szélesebb körű, index-szinten is meghatározó bejelentés egyelőre nem érkezett az amerikai elnöktől. Ami a mai napot illeti, fontosabb gazdasági adatra nem kell számítani, ami jelentősen befolyásolná a részvénypiaci hangulatot, az ázsiai tőzsdéken bizonytalan kereskedést láthattunk, Európában pedig egyre jobb a hangulat, a magyar tőzsde is jól teljesít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×