eur:
394.32
usd:
365.17
bux:
71738.76
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Joe Biden amerikai elnök köszönti egymást a Genfi-tó partján található La Grange-villában rendezett csúcstalálkozójuk előtt 2021. június 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Szakértő a Biden–Putyin-csúcs után: "ez messze van a hidegháborútól"

Ugrósdy Márton szerint legfeljebb a szavak szintjén emlékeztethet a mostani, látszólag igen mérges viszony a hajdani időkre, miközben egyetértési pontok is vannak a két szuperhatalom között.

Biden–Putyin-csúcs volt szerdán Genfben; "alapvetően az már siker, hogy az amerikai és az orosz elnök találkozott egymással" - mondta az InfoRádiónak Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

"A várakozásoknak megfelelően nem volt igazán baráti a hangulat, de nem is ez volt a lényeg, hanem hogy a két vezető személyesen egyeztessen alapvető kérdésekről" - fogalmazott.

A szakértő szerint az egyik legfontosabb sarokpont az volt, hogy a nagykövetek ismét elfoglalhatják az állomáshelyüket, és biztató egyetértési pontok is akadtak, ilyen volt az atomfegyverek szabályozásának kérdése, és munkacsoportok állnak fel például kiberbiztonsági kérdésben és a szankciók ügyében is.

"Lehet, hogy valamiféle párbeszéd beindul, de persze van egy olyan mondás is, hogy ha valaki egy ügyet szeretne elsüllyeszteni, akkor alapítson rá bizottságot. Érdemes megvárni az eredményeket" - érzékeltette Ugrósdy Márton.

Külön rámutatott arra, hogy az amerikai demokratáknak hosszabb ideje tartó - vélt vagy valós - sérelmük, hogy 2016-ban az oroszok "csalták el" Donald Trump javára az amerikai elnökválasztást, de erről nem lesz már bizonyosság, mégis most tárgya volt a tárgyalásoknak egy bideni figyelmeztetés formájában; ha még egyszer ilyet csinál Moszkva, annak "komoly következménye lehet". Azért az is látszik, hogy az ilyen típusú beavatkozásokat nehéz bizonyos szereplők tevékenységeként azonosítani, és a kiberbiztonsági munkacsoport találkozóin nem feltétlenül lesz előrelépés ebben a kérdésben - tette hozzá.

Joe Biden előhozakodott az emberi jogi aggályokkal is, de ezek Ugrósdy Márton szerint "leperegtek" Vlagyimir Putyinról.

"Nem gondolom, hogy az orosz kormány alapvetően átgondolná az emberi jogi hozzáállását, de ez egy kötelező kör volt Bidentől."

Arra a felvetésre, hogy az orosz elnök a BLM-mozgalommal még "kontrázott" is a megbeszélésen, az elemző azt mondta: mindkét országban vannak problémák, könnyű megtalálni, hogy a másik helyen mi nem stimmel.

"Attól még messze vagyunk, hogy konstruktív beszélgetés történjen"

– emelte ki.

A szakértő azokra az értékelésekre, melyek szerint ez a helyzet most hidegháborús, két megjegyezéssel válaszolt:

  • nincs olyan típusú ideológiai szembenállás a két ország között
  • Oroszországnak nem igazán van pénze arra, hogy egy valódi konfliktust felvállaljon az Egyesült Államokkal, "a két ország közötti dinamika nagyon különböző ahhoz képest, ami a hidegháború idején volt", a konfliktus mélye elsősorban kommunikációs.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem hagyja annyiban az Árpád hídi ámokfutó őrizetének enyhítését az ügyészség

Nem hagyja annyiban az Árpád hídi ámokfutó őrizetének enyhítését az ügyészség

A Fővárosi Főügyészség fellebbezést nyújtott be az ellen a bírósági döntés ellen, amely szerint az egy éve halálos balesetet okozó Árpád hídi autós Budapest közigazgatási határain belül szabadon mozoghat. Az InfoRádió Rab Ferencet, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivőjét kérdezte az ügyben.

Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

A miniszterelnök kijevi látogatása cáfolja azt a narratívát, amely szerint a magyar kormány ukránellenes lenne – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
Óriási bukás készül Európa egyik legerősebb országában - 5 sorsdöntő kérdés, amire megéri holnap figyelni

Óriási bukás készül Európa egyik legerősebb országában - 5 sorsdöntő kérdés, amire megéri holnap figyelni

A fordulatokkal teli másfél hónapos kampányidőszak a végéhez ért az Egyesült Királyságban, holnap az állampolgárok Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország-szerte a szavazóurnákhoz járulva fognak ítéletet mondani az elmúlt 14 év konzervatív kormányzásáról. A Keir Starmer vezette Munkáspárt győzelméhez nem fér kétség, viszont számos, a jövőre nézve kulcsfontosságú kérdést befolyásolhat akár egy-két százalékpontnyi különbség is a végeredményben. A tét tehát óriási mindegyik párt és az egész ország számára, így összeszedtük azt az öt legfontosabb szempontot, amelyeket érdemes majd figyelemmel követni a holnap éjjeltől megállás nélkül érkező adatok értelmezésékor.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×