A népességszabályozás lazítása mellett döntött a Kínai Kommunista Párt végrehajtó testületének központi bizottsága, amelynek értelmében ezentúl egy család az eddigi kettő helyett akár három gyermeket is vállalhat. Ezzel szeretné elkerülni a demográfiai katasztrófát Kína – mondta el az InfoRádió Reggelinfó című műsorában Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.
Évtizedeken keresztül egy gyerekük lehetett a kínaiaknak, 2016 óta már kettő, most emelték föl ezt háromra – mondta a műsorban Salát Gergely. Kína a demográfiai katasztrófa felé halad, ez nem a népesség elfogyását jelenti, hanem az elöregedését – magyarázta. A kínai társadalom korösszetétele most még elfogadható, de hamarosan katasztrofálissá válik, elképzelhető, hogy 2050-re a lakosság fele az inaktív korosztályokba fog tartozni.
Ilyen korösszetételű társadalom az ilyen fejlettségi szinten lévő országok esetében történelmileg példátlan, hiszen az országok először meggazdagszanak, utána öregszenek el.
Kívülről nézve egyértelműen úgy tűnhetett, hogy az egykepolitika, ami igazából inkább másfélgyerek-politika volt, fogta vissza a gyerekvállalást, de igazából Kína gazdagodásával már egy ideje beindult a polgárosodás, a markáns középosztály kialakulása, ami jóval korábban a térségben Japánban és Dél-Koreában is végbement, és ez önmagában is a gyerekszám esésével jár – mondta Salát Gergely. Hozzátette, az említett két másik kelet-ázsiai országban és Tajvanon is hasonlóan alacsony jó ideje a születésszám, pedig ott nem volt egykepolitika.
A másik aggasztó jelenség Kínában a nemek aránya. Előfordul, hogy száz lány csecsemőre 115-117 fiú jut születéskor a természetes 100 a 103-104-hez arány helyett, ennek az a következménye, hogy rengeteg olyan férfi lesz, de már van is, akinek egyszerűen nem jut feleség – fejtette ki.
Salát Gergely arról is beszélt, hogy az egységes magyarországi társadalmi rendszerekkel szemben Kínában sokkal széttagoltabbak működnek, más vonatkozik a vidékiekre és a városiakra, más az állami és a magánalkalmazottakra.
„Valamilyen egészség- és nyugdíjbiztosítás most már a lakosság nagy részét, több mint kilencven százalékát lefedi, de ez nem elégséges,
egyszerűen nem jut annyi nyugdíj ezekből a rendszerekből, hogy abból meg lehessen élni, ezért nagy fontos az emberek öngondoskodása, ez is magyarázza, hogy olyan magas a felhalmozási, takarékossági ráta Kínában”
– fejtette ki.
Hozzáfűzte, statisztikailag kimutatható, hogy a családban élő kínaiak jövedelmének számottevő része – vidéken több mint ötven százalék, a városokban azért jóval kevesebb – a családjuktól származik.
