eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Feltételezett vírusbeteg érkezik hozzátartozójával 2021. április 27-én az új koronavírus okozta Covid-19 betegeit ápoló szükségkórházba, amelyet egy újdelhi kórház mellett alakítottak ki. Az új koronavírussal fertőzöttek száma emelkedik Indiában, és emiatt egyre nagyobb hiány mutatkozik kórházi ágyakban és oxigénben.
Nyitókép: MTI/EPA/Idrísz Mohammed

Az indiai helyzet egyre mélyíti a vakcinakrízist

Azzal, hogy a CoviShield szállítása gyakorlatilag leállt, országok immunizációs programjai kerültek veszélybe, aminek a teljes világ számára komoly következményei lehetnek.

Milliók életére van komoly hatása az indiai vírushelyzetnek: azzal, hogy a Szérum Intézet gyakorlatilag leállította a CoviShield, az AstraZeneca Indiában gyártott oltásának kivitelét az országból, azokon a területeken, ahol ezzel a vakcinával kezdték meg az immunizációt, nagyon bizonytalanná vált, hogy ki kaphat második adagot és mikor. Múlt heti információk szerint egészen az év végéig kell várnia a COVAX-nak is arra, hogy ismét kapjon a Szérum Intézet gyártotta oltásokból , írja a CNN.

Hiány alakult ki

Az intézet döntése gyakorlatilag élet és halál közt dönthet Indiában, ahol jelenleg is 200 ezer fölött van a felfedezett napi esetek száma, de a saját kitöréseik leküzdésével küszködő fejlődő országokban akár halálos ítéletet is jelenthetnek.

Jelenleg is

140 millió adag oltás hiányzik a világon

a COVAX eredeti terveihez képest, június végére pedig már 190 millió adagról beszélhetünk majd. Ez pedig nemcsak az érintett országoknak, de az egész világnak nagy gondot jelent.

"Aggódunk amiatt, hogy az indiai események előjelei annak, ami akkor fog történni, ha az oltáshiánnyal kapcsolatos figyelmeztetéseink nem találnak meghallgatásra. A gyermekek és a családok hatalmas árat fizethetnek ezért" - nyilatkozta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója egy múlt heti sajtóközleményben.

Alaposan elmaradtak

A Szérum Intézet tavaly 200 millió adag oltás szállítására szerződött a COVAX-szal, ebből 111 millió adagot február és május közt kellett volna szállítaniuk. Ezek főleg Afrikába és Ázsiába kerültek volna. Ehelyett mindössze 30 millió adagot tudtak átadni.

Az UNICEF szerint a Szérum Intézet szállításainak késedelme a fő oka annak, hogy a COVAX elmarad terveitől, a vakcinanacionalizmus, a kis gyártási kapacitás és a forráshiány mellett. Az UNICEF szerint a COVAX-nak 170 millió adagot kellett volna eddig eljuttatnia a szükséget szenvedő országoknak, ami helyett csak 71 millió adagot sikerült: ennek 42 százaléka származott a Szérum Intézettől és 56 százaléka az AstraZenecától. Az oltást 125 ország lakói kaphatták meg.

Az intézet év elején kezdte el a vakcinaszállítást, de ahogy a hazai igény nőni kezdett, egyre kevesebbet juttatott abból. A WHO márciusban figyelmeztetett arra, hogy késedelmes szállítás várható. Ahogy az indiai vírushelyzet romlott, egyre többen akarták magukat beoltatni az országban, ahol hiány alakult ki vakcinából annak ellenére, hogy a Szérum Intézet a világ legnagyobb oltásgyára.

Jelenleg az indiai lakosság 3 százaléka tekinthető teljesen oltottnak:

a Szérum Intézet nyilatkozata szerint korábban sem szállítottak ki vakcinát Indiából a helyi lakosság háttérbe szorításával, most pedig a kapacitás felpörgetésén dolgoznak. Ők az év végére ígérik a szállítás helyreállítását, egyes remények szerint valamennyi dózist már a harmadik negyedévben tudnak majd biztosítani más államoknak is.

Mindenkinek rossz hír

Az olyan országoknak, mint Nepál, ahol a lakosság kevesebb, mint 2 százaléka van oltva, ellenben az esetszámok nőnek, ez tragikus hír. A koronavírustesztek pozitivitási rátája 40 százalék, a harmadik legmagasabb a világon, az országoknak pedig mindössze legfeljebb 60 ezer adag, vészhelyzetre félretett oltása van már csak. Ezeket a közeljövőben idős emberek második oltására használják majd föl. Nepál is a COVAX-tól várt volna oltást. Banglades, Pápua Új-Guinea, Srí Lanka és Kambodzsa szintén hiába várnak a CoviShieldre.

Ez nemcsak az érintetteknek gond, de az egész világnak, hiszen a kontrollálatlanul terjedő vírusban ott van a friss mutációk kialakulásának lehetősége. A COVAX azzal igyekszik segíteni a helyzeten, hogy most

a nemrég WHO-engedélyt kapott Sinopharm oltás gyártójával is tárgyalásokat kezdett vakcinavárlás céljából.

Eközben sok országban már a legkevésbé veszélyeztetettek kapják meg az oltást: a világban beadott vakcinamennyiség 75 százalékát mindössze 10 országban adták be.

Kötelezni nem tudják semmire az államokat, ám a WHO is azt kéri, azok az országok, amelyek túl sok adagot rendeltek maguknak, osszák meg feleslegüket a fejlődő országokkal amelyek lakosai egyelőre továbbra is védtelenek. Ezzel nemcsak rajtuk, hanem mindenkin segíthetnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×