eur:
408.55
usd:
375.28
bux:
74036.8
2024. november 5. kedd Imre
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottságnak az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának, az Ecofinnek a videokonferencia keretében tartott ülése utáni sajtóértekezleten Brüsszelben 2020. december 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

Brüsszel már eldöntötte: 2023-tól jön a visszatérés a költségvetési szigorhoz

Valdis Dombrovskis alelnök szerint az Európai Bizottság lényegében eldöntötte, hogy 2023-tól javasolja a tagállami költségvetési politikákban a deficit- és adóssághatárok visszaállítását. A tagállamok júniusban döntenek.

A brüsszeli testület lett alelnöke az EU pénzügyminisztereinek múlt heti lisszaboni informális ülése után nyilatkozott, és ekkor erősítette meg, hogy az Európai Bizottság szerint, miközben a járványhelyzet okozta kényszer átmenetileg indokolttá tehette a rendkívüli könnyítéseket, de ha a tagállami likviditás „túl hosszú ideig” pénzpiaci hitelfelvételen és az államháztartási hiány tartós növelésén alapul, az idővel „komoly fiskális problémákat vethet fel”.

A testület éppen azért azt javasolja a tagországoknak, hogy a járvány elején elrendelt mentesítési intézkedést 2022 végénél tovább ne tartsák érvényben – szögezte le Dombrovskis.

Az Európai Bizottság a járványra való tekintettel tavaly márciusban kezdeményezte, hogy a valamennyi EU-tagállamra érvényes, kötelező makrogazdasági küszöbértékeket – mint amilyen a 3 százalékos plafon a nemzeti költségvetés lehetséges hiányánál, vagy a GDP 60 százalékánál nem magasabb államadósság előírása – úgynevezett „általános mentesítési rendelkezéssel” függesszék fel.

A mentesítő rendelkezés azóta is érvényben van – már tavaly eldőlt, hogy 2021-ben még biztosan nem lesz változás e tekintetben –, viszont szakmai, üzleti és politikai körökben egyaránt folyamatos a találgatás arról, hogy

meddig maradhat még fenn a lényegében büntetlen kormányzati túlköltekezést lehetővé tevő rezsim.

Az Európai Bizottság idén március elején közzétett átfogó pénzügyi és költségvetési iránymutatása első ízbe tett hivatalos brüsszeli utalást a mentesítő rendelkezés várható alakulására. Ebben egyfelől leszögezték, hogy a korábbi küszöbértékek valamilyen újbóli intézményesítéséről szóló döntésnek „a gazdaság állapotának mennyiségi kritériumokon alapuló átfogó értékelésén” kell alapulnia, amihez viszonyítási alapul a járvány előtti utolsó, 2019-es év gazdasági növekedési szintje kellene, hogy szolgáljon.

Másfelől a bizottság azt is jelezte, hogy a kívánatosnak minősülő időbeli ütemezésről a testület májusban tesz ajánlást a tagországok pénzügyminiszteri tanácsának. A lisszaboni informális tanácskozás voltaképpen ez utóbbinak a tesztelésére szolgált alkalmul.

Feltűnést keltő vonása volt a testület márciusi előzetes jelzésének, hogy kilátásba helyezték: az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően úgymond „az országspecifikus helyzeteket továbbra is figyelembe veszik” majd. Azaz, ha a mentesítés visszavonásakor valamely tagállam gazdasági tevékenysége még nem érte el válság előtti szintet – és ez jó eséllyel így lesz például a déli tagállamok többségénél -, akkor

kellően „rugalmasan” fogják majd kezelni a helyzetüket.

Vagy, ahogy Paolo Gentiloni pénzügyi EU-biztos fogalmazott a márciusi jelentés bemutatásakor: „A költségvetési politikákat differenciálni kell az egyes országok fellendülésének ütemétől és az alapul szolgáló költségvetési helyzetüktől függően.”

Szakmai körökben ennek kapcsán sokan emlékeztetnek arra, hogy a járvány alatt minden tagállamnál felhalmozódott magas államadósság, valamint általában is a korlátozásmentesen megélt időszak több pénzügyi-gazdasági tapasztalata is arra int, hogy a járvány előtti kritériumrendszer automatikus visszaállítása, és rögtön a végső értékek teljes megkövetelése a mentesség majdani visszavonása pillanatában nem volna sem lehetséges, sem pedig kívánatos lépés.

Más szóval, jóllehet, a végső határidő pontos időpontja – ami tehát a jelek szerint 2023. január 1-je lehet – már jóval hamarabb ismert lesz mindenki számára (és így a visszaállásra történő felkészülést is időben el lehet majd kezdeni), ám bizonyos átmeneti idő a fokozatos igazodáshoz az esetek többségében így is elkerülhetetlen lesz.

Mindehhez jön ráadásként az a szintén egyre több helyen elhangzó felvetés, hogy

a mentesség utáni majdani rendszer konkrét küszöbértékeit és szankciós mechanizmusait is jó eséllyel kívánatos volna jelentős mértékben megreformálni.

Ahogy Clément Beaune francia EU-ügyi államtitkár fogalmazott egy tavaszi nyilatkozatában – tagállami politikusok közül távolról sem egyedüliként –, „elképzelhetetlen” volna, hogy a járvány előtti kritériumrendszert korábbi formájában a járvány után egy az egyben ismét hatályba helyezzék.

Bizottsági körökben egyelőre láthatóan nem tartanák kívánatosnak, ha az aktuális teendők tervezésénél és végrehajtásánál a figyelmet a jövőbeni küszöbértékek esetleges változásának kérdése kötné le, így tehát erről a vonatkozásról jelenleg még nem esik szó. De szakértők szerint az időbeli ütemezés júniusi, tagállami elfogadása után óhatatlanul ez a téma is fokozatosan előtérbe fog kerülni.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×