Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A katonai hatalomátvétel ellen tiltakozó tüntetők a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí mianmari államtanácsos (kormányfő) fényképét a magasba tartva vonulnak Rangunban 2021. február 21-én. A mianmari hadsereg február első napján, az új parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, és letartóztatta az országot vezető politikusokat, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí mianmari államtanácsost (kormányfő) és Vin Mjin államfőt. A tüntetők a polgári kormányzás visszaállítását, az őrizetbe vettek szabadlábra helyezését és a katonáknak kedvező alkotmány eltörlését követelik.
Nyitókép: Lynn Bo Bo

Megjelent a bíróságon Aung Szang Szú Kjí

Mióta a puccs megtörtént, először. adó-vevő készülék birtoklása az egyik vádpont ellene.

Először jelent meg hétfőn a bíróságon a mianmari puccs során, februárban őrizetbe vett Aung Szang Szú Kjí, az ország addigi de facto vezetője, aki ellen egyebek közt korrupció miatt emeltek vádat.

A politikus ügyvédei újságíróknak azt mondták, hogy a 75 éves, Nobel-békedíjas Szú Kjí a körülményekhez képest jól van, és a meghallgatás előtt félórás megbeszélést is tartott jogi képviselőivel.

A meghallgatás előtt a politikus - ügyvédjein keresztül - jó egészséget kívánt a mianmariaknak, és leszögezte: pártja, a hatalomátvételig kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) addig létezik, amíg a nép is, mert a népért alakult meg.

Szú Kjít a puccs napján vették őrizetbe, és egyebek között

adó-vevő készülék birtoklásával és állami titkok elárulásával vádolják

egyszerre két bíróságon, és ügyvédjeivel eddig csak videókapcsolattal érintkezhetett a biztonsági szolgálat illetékeseinek jelenlétében. A katonai hatalom ezt biztonsági okokkal indokolta.

Mianmarban a hadsereg február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, őrizetbe véve az NLD számos politikusát, köztük Vin Mjint köztársasági elnököt. A hadsereg vezetése azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte. A puccs óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel.

A junta által kijelölt választási bizottság a héten bejelentette az NLD feloszlatását, az indoklás szerint a párt csalt a választásokon.

A Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet szerint a puccs óta a biztonsági erők legalább 815 embert öltek meg.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×