eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Facebook/HIBP_Russia

Beindult a tokamak – kiapadhatatlan energiaforrást akarnak létrehozni

Húsz év után először helyeztek üzembe termonukleáris berendezést Oroszországban.

Húsz év után először helyeztek üzembe új termonukleáris berendezést Oroszországban, kedden a moszkvai Kurcsatov Intézetben beindították a T-15MD kísérleti fúziós reaktort.

"Óriási jelentőségű ez az esemény nemcsak Oroszország, de az egész világ számára. Különleges infrastruktúra jött létre a tudományos kutatások számára, hogy - miként a tudósok mondják - az irányított termonukleáris fúzió révén kiapadhatatlan energiaforrást hozzanak létre. Ez sokak álma" - jelentette ki Mihail Misusztyin a tokamak (a magyarázatot lásd lejjebb) üzembe helyezésekor.

Az orosz kormányfő reményei szerint a tokamak üzembe helyezése nagy lendületet ad az olyan ágazatok fejlődésének, mint az anyagismeret, az orvostudomány, az ökológia szempontjából tiszta energia és az ipar.

A Kurcsatov Intézet sajtószolgálata szerint a saját fejlesztésű, nagy teljesítményű és kompakt méretű T-15MD-nek nincs párja a világon.

  • A berendezés része az Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (International Thermonuclear Experimental Reactor, ITER) projektnek.
  • A várakozások szerint 2035-ben beindítandó reaktor finanszírozásáról 2006-ban állapodott meg Oroszország, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, Dél-Korea, Japán és India.
  • Az objektum a dél-franciaországi Cadarache-ban épül.

Mi a tokamak?

A tokamak szó az orosz toroidális (körgyűrű alakú) kamra mágneses tekercsekkel kifejezés lerövidített változata. A berendezés magas hőmérsékletű plazma létrehozására szolgál, amely mágneses mezővel préseli és hevíti a hidrogénizotópokat több százmillió Celsius-fokra, az összeolvadásig. Az irányított fúziós reakciók nagy energiájú neutronokat bocsátanak ki, amelyek elektromosság létrehozására hasznosíthatók.

A tokamak megalkotása Igor Tamm Nobel-díjas és a 100 éve született, Nobel-békedíjas Andrej Szaharov szovjet magfizikus nevéhez fűződik.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×