Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2021. február 9-én. Az Európai Parlament ötvenöt tagja lemondásra szólította fel Borrellt az általuk megalázónak nevezett múlt heti kétnapos moszkvai látogatása miatt. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit, nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Josep Borrell: "Egyértelműen jobb" az EU és az Egyesült Államok kapcsolata

Így vélekedik az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Egyértelműen sokkal jobbak lettek az Európai Unió kapcsolatai az Egyesült Államokkal, jó úton haladunk egy erősebb partnerség felé - mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozására érkezve.

Borrell elmondta, hogy a hétfői találkozóhoz videoösszeköttetésen keresztül csatlakozik John Kerry, az Egyesült Államok különleges klímamegbízottja is, akivel arról tárgyalnak a miniszterek, hogyan lehetne egységes erővel fokozottabban, még ambiciózusabb stratégiával fellépni a klímaváltozás ellen.

A főképviselő közölte: nem javulnak az Unió kapcsolatai Oroszországgal, mint ahogyan Libanonnal sem. A külügyminiszterek mindkét országgal kapcsolatban egyeztetik álláspontjukat.

Arra is kitért, hogy a külügyminiszterek megvitatják a palesztin választásokkal összefüggő helyzetet is. Mint mondta, át kell tekinteni azokat az okokat, amelyek a szavazás elhalasztásához vezettek.

"Az EU határozottan támogatta a palesztin választások megtartását, az izraeli vezetés azonban gátat vetett ennek, mivel nem engedélyezte a szavazást (a palesztinok lakta) Kelet-Jeruzsálemben - jelentette ki.

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Borrell azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak még jobban el kell köteleződnie a térség iránt, és "jobb európai perspektívát" kell kínálnia az ott élőknek.

Heiko Maas német külügyminiszter érkezésekor kijelentette: elengedhetetlen az iráni nukleáris programról szóló, 2015-ben megkötött többhatalmi atomalku megmentése és a benne foglaltak teljes tiszteletben tartása minden érintett fél részéről. "A megállapodás helyreállítása az egyetlen eszköz arra, hogy Irán ne állítson elő atombombát, ez mindenkinek érdeke" - szögezte le.

Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról szólva a német diplomácia vezetője fontosnak nevezte, hogy

az EU ne adja fel eddigi politikáját, különösen az emberi jogok érvényesítését célzó törekvéseit.

"Az Európai Unió nyitott a párbeszédre Oroszországgal, most Moszkván a sor, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz" - fogalmazott.

Afganisztánról szólva Maas hangsúlyozta: fenn kell tartani az országnak nyújtott uniós támogatást, mert szerinte ez segíti az elmúlt húsz évben elért eredmények megőrzését, köztük az intézményi stabilitást, valamint a nők jogainak biztosítását, illetve a tartós béke megteremtését célzó afgán erőfeszítések valóra váltását.

A hétfői találkozón a miniszterek áttekintik még a Száhel-övezet helyzetét, valamint egyeztetnek a globális egészségügyi helyzetről és a világjárványokra való felkészültségről, tekintettel a G20-ak közelgő Globális Egészségügyi Csúcstalálkozójára.

Címlapról ajánljuk

Fegyelmi eljárás indul Seszták Miklós ellen, felfüggesztik a párttagságát, lemondatnák mandátumáról

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) fegyelmi és etikai bizottságának eljárását és ennek időtartamára Seszták Miklós párttagságának felfüggesztését kezdeményezte az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

A német Bild értesülései szerint Moszkva a békéért cserébe a NATO egyik tagországának kilépését követeli a védelmi szövetségből. A Kreml legmagasabb köreiből érkező elképzelés alapján Finnországnak ki kellene lépnie a katonai szövetségből, míg a balti országokból a katonákat kellene kivonni. Tegnap Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke pénteken Budapesten, a NATO Katonai Bizottságának elnökével, Giuseppe Cavo Dragone admirálissal közösen tartott sajtótájékoztatót, ekkor a Magyarországot fenyegető külföldi szabotázsakciók is szóba kerültek – írja az MTI. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×