Infostart.hu
eur:
356.35
usd:
311.26
bux:
142613.39
2026. július 10. péntek Amália
Olaf Scholz, német pénzügyminiszter integet az SPD rendkívüli online kongresszusán Berlinben 2021. május 9-én, miután pártja őt jelölte kancellárnak a szeptemberi szövetségi parlamenti választáson.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

A német szociáldemokraták is megnevezték kancellárjelöltjüket

Hivatalosan megtették kancellárjelöltnek Olaf Scholzot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) online kongresszusán.

A politikust az 545 kongresszusi küldött 96,2 százalékának támogatásával - 513 igen szavazattal, 20 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett - bízták meg a feladattal.

Olaf Scholz a szavazás előtti beszédében aláhúzta, hogy a kancellárként azért dolgozna, hogy felépüljön a "tisztelet társadalma" és a világ legjobb szociális, jóléti állama Németországban, és megerősödjön és megszilárduljon az Európai Unió.

Konkrét ígéretei közül kiemelte a - jelenleg óránkénti bruttó 9,5 eurós (3400 forint) - minimálbér felemelését 12 euróra, a digitális gazdaság óriásvállalatainak méltányos megadóztatását Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter világszerte kötelező társaságiadó-minimumról szóló javaslata alapján és az úgynevezett klímasemlegesség - nettó nulla üvegházgáz-kibocsátás - elérését 2045-re.

Kifejtette, hogy a minimálbér emelése a kórházi ápolókat és a csomagkihordó futárokat is megillető tisztelet jele, amely mintegy tízmillió munkavállaló helyzetét javítaná, az éghajlatváltozás elleni küzdelem pedig lehetőség a német gazdaság korszerűsítésére és megerősítésére.

Az Európai Unióval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy

"Európa a legfontosabb nemzeti ügy Németországban".

A szövetségi kormányban a pénzügyminiszteri és az alkancellári tisztséget betöltő 62 éves politikus, aki korábban Hamburg úgynevezett első polgármestereként - a tartományi rangú nagyváros kormányának szerepét betöltő szenátus vezetőjeként - és szövetségi munkaügyi miniszterként is tevékenykedett, hangsúlyozta, hogy tapasztalatai révén minden politikai vetélytársnál alkalmasabb Németország következő kormányának vezetésére.

Olaf Scholz Németország egyik legnépszerűbb politikusa, és a szociáldemokraták vezetőségében már tavaly augusztusban megállapodtak arról, hogy ő lesz a kancellárjelölt az idei szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson. Személyes népszerűsége eddig nem javította pártja helyzetét, az SPD országos választói támogatottsága így már nagyjából két éve a 14-18 százalék közötti sávban mozog. A legutóbbi, vasárnap ismertetett közvélemény-kutatási adatok szerint 16 százalékon áll, elmaradva az előző, 2017-es Bundestag-választáson elért 20,5 százaléktól, amely a legrosszabb szociáldemokrata választási eredmény a második világháború utáni német történelemben.

A német sajtóban megjelent elemzések alapján

az SPD-nél arra számítanak, hogy a koalíciós társ CDU/CSU jobbközép pártszövetség gyengülése és az ellenzéki Zöldek erősödése véget ér,

és mindkét fő vetélytárs támogatottsága beáll a 25 százalék körüli szintre. Ezt egy jó kampánnyal a szociáldemokraták is elérhetik, és így megszerezhetik a kormányalakítási felhatalmazást jelentő első helyet a szeptember 26-i Bundestag-választáson, amelynek végeredménye várhatóan néhány, vagy néhány tized százalékponton múlik majd, szemben a távozó kancellár, Angela Merkel korszakától, amelyben a CDU/CSU rendszerint nagy előnnyel végzett az első helyen.

A kancellárjelölt megnevezésének nincs jogi vonatkozása, mert Németország kormányfőjét nem a választópolgárok, hanem a Bundestag választja meg. A jelölt megnevezése politikai állásfoglalás, üzenet a választóknak, hogy az adott párt - vagy pártszövetség - azért dolgozik, hogy Németország következő kormányát a jelöltjük vezethesse. A kancellárjelölt egyben a párt választási kampányának főszereplője, függetlenül attól, hogy ki a párt elnöke, illetve kik az adott pártszövetség vezetői.

Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás az Arénában: Donald Trump kétszer is a pillanat hevében mondhatott túl nagyot a NATO-csúcson

Csiki Varga Tamás az Arénában: Donald Trump kétszer is a pillanat hevében mondhatott túl nagyot a NATO-csúcson

A Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője szerint óvatosan kell kezelni az amerikai elnök bejelentését, mely szerint engedélyezheti, hogy Ukrajna hozzáférjen a Patriot rendszerekhez kapcsolódó technológiához. Az InfoRádió Aréna című műsorában Csiki Varga Tamás azt mondta: Donald Trump gyakran tesz olyan bejelentéseket, amelyek részletei csak később tisztázódnak.

A változás nem jelenthet önkényt – így zajlott az Alaptörvény-módosítás elleni tüntetés a Sándor-palotánál

„Nem félünk!” – ez lett a csütörtök estére a Sándor-palota elé tervezett tüntetés fő rigmusa és üzenete. Beszélt mások mellett Szakács István, illetve Havasi Bertalan is. Utóbbi szerint Sulyok Tamás nem fog aláírni alkotmányellenes jogszabályt, rá vonatkozót sem. Áder János öt kérdésre adta meg a választ, üzenve az új hatalomnak.
Elmaradt a marokkói csoda, Franciaország a legjobb négy között
A nyolc éve világbajnok, négy esztendeje ezüstérmes európai csapat a 60. percben az első félidőben büntetőt hibázó Kylian Mbappé lövésével szerzett vezetést, majd nem sokkal később az aranylabdás Ousmane Dembele 18 méteres próbálkozása döntötte el a meccset, azaz Franciaország ugyanúgy 2–0-val ejtette ki riválisát, mint a 2022-es elődöntőben. Az Afrika-bajnok Marokkónak ezzel a kudarccal megszakadt a 34 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozata.
inforadio
ARÉNA
2026.07.10. péntek, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
Milliók kerültek bajba Oroszországban, hatalmas ajándékhoz jutott Ukrajna - Háborús híreink pénteken

Milliók kerültek bajba Oroszországban, hatalmas ajándékhoz jutott Ukrajna - Háborús híreink pénteken

Nyugati források szerint Ukrajna dróntámadásai olyan komoly károkat okoztak az orosz energetikai hálózatban, hogy a Sberbank már olyan applikációt fejleszt, ami megmutatja, egyáltalán hol lehet tankolni. Egyes hírek szerint az orosz finomítók negyven százaléka is kieshetett a működésből. Kijev számára az ankarai NATO-csúcs jó híreket hozott: a folyamatosa viták elllenére folytatódnak a tárgyalások a lengyel Mig-29-es vadászgépek beszerzéséről, Trump pedig úgy tűnik, nem csak a Patriot PAC-3 licencét adta oda Zelenszkijnek, hanem egy rakétaszállítmányt is beígért. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×