Orbán Viktor miniszterelnök mai brüsszeli egyeztetését Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel a leendő magyar reformterv sarokpontjairól bizottsági részről az elnök asszony által a héten folytatott hasonló megbeszélések sorába illeszkedő rutineseményként értékelték.
A brüsszeli Politico szerint hangsúlyozták azt is, hogy ezeken a megbeszéléseken és találkozókon az „ügyek szétválasztásának elvét” követve járnak el, azaz a helyreállítási alap és a nemzeti reformterv konkrét kérdéseit nem kapcsolják össze az adott ország kapcsán fennálló további témák és ügyek megvitatásával.
A tagállami előkészületek a majdani 750 milliárd eurós helyreállítási alap felhasználására amúgy láthatóan Unió-szerte felgyorsultak. A fővárosokból folyamatosan érkeznek Brüsszelbe a részanyagok, információk és kérdések, mi több,
csütörtökön a huszonhetek közül elsőként Portugália a véglegesnek szánt tervezetét is átadta már.
Ez utóbbi kapcsán a Bizottság elnöke külön rövid nyilatkozatot is kiadott, üdvözölve a fejleményt, és rámutatva egyúttal, hogy a portugál terv átadásával a megcélzott nagy összegű helyreállítási (avagy új generációs) közösségi alap előkészítésének „új szakasza nyílt meg”.
Hivatalosan jövő péntekig kellene a kormányoknak megküldeniük a végleges reformtervüket, de bizottsági részről a napokban értésre adták, hogy az április 30-i dátumot „munkaterv szerinti határidőnek,”, nem pedig szerződéses kötelező mérföldkőnek tekinti. Brüsszelben azt szeretnék, ha a végsőnek szánt verzió minél kevesebb utólagos korrekciót igényelne, utat nyitva a minél gyorsabb elbírálás és elfogadás előtt, ezért „inkább később, de jobbat” várnak a tagországi tervezőasztalokról.
Pénteken mindenesetre az olasz kormány is immár a leendő olasz reformprogram végső verziójáról kezd vitát, és római remények szerint dönt is talán. A máris „Draghi-tervként” emlegetett ambiciózus program, ami az uniós alap legnagyobb szeletének, első körben összesen 191,5 millárd eurónyi (végösszegében 206 milliárd eurós) közösségi pénz olaszországi felhasználásának készül megágyazni, a hírek szerint ténylegesen 221,5 milliárd euró elköltésével számol, mert
az olasz kormány 30 milliárd eurónyi saját kiegészítő kerettel is meg kívánja fejelni az uniós részt.
Hasonlóan előrehaladott szakaszban van a leendő spanyol program tervezése is, aminek kapcsán a madridi kabinet csütörtökön nemzeti költségvetési forrásból régióknak szánt előlegek folyósítását is bejelentette.
A Spanyolországra jutó teljes majdani közösségi hányad összesen 140 milliárd euró lesz, ebből az idén esedékes 13 százalékos ország-előleg tehát 26 milliárd lehet majd. A spanyol kormány ebből előlegez meg saját büdzséből 9 milliárdot, amiből 2,1 milliárd elindítását már el is döntötték – derült ki madridi közlésekből.
A nemzeti reformtervekkel kapcsolatos egyeztetések, majd a leendő végső elbírálás kapcsán is Brüsszelben visszatérően emlékeztetnek, hogy bizottsági részről azt vizsgálják, vajon a leadott anyag mennyiben felel meg az összesen 11 felhasználási kritériumnak,
igazodnak-e a nemzeti célok az európai szemeszter keretében az adott tagország vonatkozásában megfogalmazott úgynevezett „országspecifikus ajánlásokhoz”,
és hogy a fontosabb programcsoportok megfelelnek-e az előzetesen rögzített keretszámoknak. (Így mindenekelőtt annak, hogy a majdani nemzeti pénzfelhasználás legalább 37 százaléka klímavédelmi, „gazdaság zöldesítési” célokra, 20 százalékra digitalizációra kell, hogy menjen.)
Mindez nem zárja ki, hogy egyes tagországok további nemzeti célokkal is megfejeljék programjukat, feltéve, hogy az illeszkedik az összelvárások rendszerébe. Az Olaszország esetében említett „Draghi-program” például részletes tervet tartalmaz az olasz igazságszolgáltatás, a bírósági rendszerek, a közigazgatási adminisztráció és általában a bürokrácia alapvető reformjára is.
Az utóbbi kapcsán olasz és európai szakértők egyaránt utalnak arra, hogy az olaszországi ügyintézés pillanatnyilag EU-átlagban is az egyik leglassúbbnak számít, ami sokak szerit immár további befektetéseket elriasztó hatással is bír.
A spanyol program fentebb jelzett előlegje eközben egyebek között például az egészségügyre, konkrétan is az idős korúak ellátására kíván a nemzeti reformprogram keretében első körben 750 millió eurót allokálni.
A brüsszeli testületnek maximum két hónapja van a tervek értékelésére – ami értelemszerűen, szükség esetén folyamatos további egyeztetést is magában foglalhat a beadó tagállam kormányával –, majd a Bizottság által véglegesített anyag a tagországok miniszteri tanácsa elé kerül végső jóváhagyásra.
Bizottsági részről úgy látják, hogy változatlanul van esély rá, hogy mindezzel júliusig végezzenek, és kezdetét vehesse az erre az évre ígért tagországi előlegek folyósítása (13 százalék). Magát
az előleget amúgy „érkezési”, azaz a reformtervek leadása és végső jóváhagyása szerinti sorrendben kezdik majd utalni,
feltéve – teszik hozzá Brüsszelben minden esetben –, hogy addigra valamennyi tagországban lezárul a helyreállítási alap létrehozásához szükséges EU-szerződésmódosítás nemzeti ratifikációja.