Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője (b) és Markus Söder, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor miniszterelnök közös sajtótájékoztatójuk előtt Berlinben 2021. április 11-én. A két elnök bejelentette, hogy mindketten hajlandóak a pártszövetség közös kancellárjelöltjeként indulni a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

A CDU és a CSU elnöke is hajlandó közös jelöltként indulni a kancellári székért

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke is hajlandó a pártszövetség közös kancellárjelöltjeként indulni a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - jelentették be vasárnap Berlinben.

A pártszövetség közös Bundestag-frakciójának vezetőségi ülése után tartott tájékoztatón Armin Laschet CDU-elnök, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője elmondta, hogy hosszú megbeszélést folytatott Markus Söder CSU-elnökkel, Bajorország kormányfőjével, és megállapították, hogy mindketten készen állnak a kancellárjelölti feladatokra.

Markus Söder elmondta: a pártszövetség nagyobbik tagjaként a CDU-nak kell eldöntenie, hogy ki legyen a jelölt. Mint mondta, nagyra becsüli CDU-s kollégáját, pártja pedig bármilyen döntést elfogad, és akkor is a szövetség egységét őrizve tevékenykedik, ha nem őt kérik fel kancellárjelöltnek.

A jelölt kiválasztása "nem az ambicióinkról szól, hanem az unió (a CDU/CSU pártszövetség), és főleg Németország javáról, ez közös feladat, amely összeköt és kötelez bennünket" - mondta Markus Söder.

"Nem Helmut Kohl és Franz-Josef Strauss vagyunk, külsőleg egyáltalán nem, és tartalmilag sem"

- húzta alá, utalva arra, hogy az 1980-as Bundestag-választás előtt súlyos konfliktus alakult ki a CDU-elnök Kohl és a CSU-elnök Strauss között a kancellárjelöltség ügyében.

Kiemelte: nem engedik, hogy a kancellárjelölt kiválasztása testvérpárti viszályba torkolljék. "Meg akarjuk nyerni a választást ősszel, és közösen gondolkodunk, hogy mi a legjobb felállás" - mondta.

Hangsúlyozta, hogy egész Európának fontos, ki lesz a CDU/CSU kancellárjelöltje. Azt is leszögezte, hogy az első számú vetélytárs a Zöldek pártja, és legyőzésükhöz a CDU/CSU-nak meg kell testesítenie a "korszellemet".

Armin Laschet kiemelte, hogy

a "lehető legnagyobb" egyetértésben kell dönteni a kancellárjelölt személyéről, azért is, mert a döntés messze túlmutat a pártszövetségen.

Az egész világnak "stabil Németországra" van szüksége - fogalmazott.

Felidézte, hogy a koronavírus-járvány miatt egy egész évig - 2021. január 22-ig - tartott, mire a CDU megválasztotta új elnökét. Mint mondta, a tisztség betöltőjeként első feladata az volt, hogy egységbe kovácsolja pártját, így például a konzervatív, a keresztényszociális és a liberális irányzatot, és a keleti és nyugati pártszervezeteket, amihez nagy erőfeszítés kellett.

A következő feladat a CDU/CSU megerősítése, minél több réteg, csoport támogatásának megszerzése, hogy "össze tudjuk tartani a társadalmat" az ország előtt álló nagy feladatok elvégzéséhez. "Mindenki csak a koronavírusról beszél, pedig az éghajlatváltozás is a nyakunkon van, és a kihívások a nemzetközi politikában egyre nagyobbak, a feszültségek Európában pedig felerősödnek majd a járvány után" - mondta a CDU elnöke.

  • A jelölt kiválasztásának menetrendjéről nem közöltek pontos részleteket, és határidőt sem jelöltek meg.
  • Több újságírói kérdésre is csupán annyit mondtak, hogy hétfőn mindkét párt vezető testületei tanácskoznak, és a kancellárjelölt kiválasztásáról is tárgyalnak.

A CDU/CSU a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson Angela Merkel kancellár vezetésével a szavaztok 32,9 százalékát gyűjtötte össze, 8,6 százalékponttal gyengülve az előző, 2013-as választáson elért 41,5 százalékhoz képest. A következő választást szeptember 26-án tartják meg. A pártszövetség országos választói támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint történelmi mélypontja közelében, 26 és 28,5 százalék között van, de így is az első számú politikai erő, jóval a második helyen 21-23 százalék közötti támogatottsággal álló Zöldek előtt.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Digitális bankolás Magyarországon: ezt várják el az ügyfelek 2026-ban

Digitális bankolás Magyarországon: ezt várják el az ügyfelek 2026-ban

Mit várnak el 2025-ben az ügyfelek a digitális befektetési szolgáltatásoktól, és mennyire alapelvárás a gyors, átlátható felület? Elég-e ma egy korszerű app a befektetések indításához, TBSZ és NYESZ megnyitásához, vagy továbbra is szükség van személyes jelenlétre? Mekkora költségekkel számolhatunk, milyen kockázatokat vállal ma a lakosság, és mely termékek a legkeresettebbek? A Portfolio Business mai adásában a banki digitalizáció friss trendjeiről beszélgetünk a Gránit Bank ügyvezető igazgatójával, Szabó Tamással.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×