eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Észak-Írország lángokban
Nyitókép: Forrás: Twitter

Zavargások: régen látott hőfokon izzik az északír konfliktus – videók, fotók

Évek óta nem tapasztalt súlyosságú összecsapások törtek ki csütörtökre virradó éjjel az észak-írországi felekezeti konfliktus több gócpontjában. A zavargások miatt csütörtökön rendkívüli ülésre hívták össze a húsvéti szünetét töltő belfasti parlamentet.

Az ír sziget egyesítését pártoló katolikus és a többségében britpárti protestáns közösségek csoportjai Belfast, Carrickfergus, Londonderry, Newtownabbey és Ballymena több pontján csaptak össze, Molotov-koktélokat, köveket hajigálva egymásra és a rendőrökre. Belfastban egy városi autóbuszt is felgyújtottak.

Az észak-írországi rendőrség beszámolója szerint a reggelig tartó zavargásokban hét rendőr sérült meg.

A mostani konfliktus tavaly júniusig nyúlik vissza, amikor Bobby Storey, a radikális katolikus britellenes mozgalom egykori legnagyobb fegyveres szervezete, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) néhai hírszerzési főnöke elhunyt, és temetésén kétezren gyűltek össze a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások megsértésével.

A temetésen jelen volt Michelle O'Neill észak-írországi miniszterelnök-helyettes, a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin alelnöke, Gerry Adams, a párt volt elnöke, Mary Lou McDonald, a Sinn Féin jelenlegi elnöke és a párt kéttucatnyi más vezető tisztviselője is.

Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője vizsgálatot kezdeményezett a Sinn Féin-politikusok ellen, és lemondásra szólította fel az észak-írországi rendőrség (PSNI) főparancsnokát, Simon Byrne-t.

Az észak-írországi vádhatóság decemberben vizsgálatot kezdett a katolikus párt vezetői ellen a korlátozások megsértése címén, de végül úgy döntött, hogy nem indít hivatalos vádeljárást az ügyben.

A protestáns közösségekben ez erőteljes visszatetszést keltett, és több más, régóta parázsló feszültségforrás mellett ez is a felszínre tört a mostani zavargások helyszínein.

Az összecsapásokat a belfasti parlament – épülete után közkeletű nevén a Stormont – protestáns és katolikus pártjai kivétel nélkül elítélték, és támogatták a törvényhozás csütörtöki rendkívüli ülésének összehívását.

Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás alapján Észak-Írországban csakis a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártok koalíciója kormányozhat, egyoldalú kormány nem alakítható.

A megbékélési folyamat eredményeként a DUP és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.

A nagypénteki megállapodás fő vívmányai közé tartozik az is, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír-északír határon az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés; fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik.

A brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, hogy miként lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását a brexit után, tekintettel arra, hogy ez a határszakasz a brexit óta az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára.

Tavaly karácsonykor, számos sikertelen forduló után megállapodás született erről is, de a kérdés változatlanul komoly konfliktus forrása az észak-írországi és a brit kormány, valamint az észak-írországi felekezetek között.

Egyes elemzői vélemények szerint ez a feszültség is hozzájárult a mostani zavargások kirobbanásához.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×