Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.62
bux:
121946.09
2026. január 16. péntek Gusztáv
Észak-Írország lángokban
Nyitókép: Forrás: Twitter

Zavargások: régen látott hőfokon izzik az északír konfliktus – videók, fotók

Évek óta nem tapasztalt súlyosságú összecsapások törtek ki csütörtökre virradó éjjel az észak-írországi felekezeti konfliktus több gócpontjában. A zavargások miatt csütörtökön rendkívüli ülésre hívták össze a húsvéti szünetét töltő belfasti parlamentet.

Az ír sziget egyesítését pártoló katolikus és a többségében britpárti protestáns közösségek csoportjai Belfast, Carrickfergus, Londonderry, Newtownabbey és Ballymena több pontján csaptak össze, Molotov-koktélokat, köveket hajigálva egymásra és a rendőrökre. Belfastban egy városi autóbuszt is felgyújtottak.

Az észak-írországi rendőrség beszámolója szerint a reggelig tartó zavargásokban hét rendőr sérült meg.

A mostani konfliktus tavaly júniusig nyúlik vissza, amikor Bobby Storey, a radikális katolikus britellenes mozgalom egykori legnagyobb fegyveres szervezete, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) néhai hírszerzési főnöke elhunyt, és temetésén kétezren gyűltek össze a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások megsértésével.

A temetésen jelen volt Michelle O'Neill észak-írországi miniszterelnök-helyettes, a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin alelnöke, Gerry Adams, a párt volt elnöke, Mary Lou McDonald, a Sinn Féin jelenlegi elnöke és a párt kéttucatnyi más vezető tisztviselője is.

Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője vizsgálatot kezdeményezett a Sinn Féin-politikusok ellen, és lemondásra szólította fel az észak-írországi rendőrség (PSNI) főparancsnokát, Simon Byrne-t.

Az észak-írországi vádhatóság decemberben vizsgálatot kezdett a katolikus párt vezetői ellen a korlátozások megsértése címén, de végül úgy döntött, hogy nem indít hivatalos vádeljárást az ügyben.

A protestáns közösségekben ez erőteljes visszatetszést keltett, és több más, régóta parázsló feszültségforrás mellett ez is a felszínre tört a mostani zavargások helyszínein.

Az összecsapásokat a belfasti parlament – épülete után közkeletű nevén a Stormont – protestáns és katolikus pártjai kivétel nélkül elítélték, és támogatták a törvényhozás csütörtöki rendkívüli ülésének összehívását.

Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás alapján Észak-Írországban csakis a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártok koalíciója kormányozhat, egyoldalú kormány nem alakítható.

A megbékélési folyamat eredményeként a DUP és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.

A nagypénteki megállapodás fő vívmányai közé tartozik az is, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír-északír határon az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés; fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik.

A brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, hogy miként lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását a brexit után, tekintettel arra, hogy ez a határszakasz a brexit óta az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára.

Tavaly karácsonykor, számos sikertelen forduló után megállapodás született erről is, de a kérdés változatlanul komoly konfliktus forrása az észak-írországi és a brit kormány, valamint az észak-írországi felekezetek között.

Egyes elemzői vélemények szerint ez a feszültség is hozzájárult a mostani zavargások kirobbanásához.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×